Az agrárerdészeti rendszerek vizsgálata az ökológiai hatások tekintetében

Az agrárerdészet összekapcsolt gazdálkodás, melyben a mezőgazdasági és erdészeti termelés egymással kölcsönhatásban, egy területen valósul meg, változatos lehetőségeket kínálva a gazdálkodónak, hiszen nem csupán a növénytermesztést, de az állattenyésztést is kombinálhatja ebben a rendszerben. A gye...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Szentesi Judit
Other Authors: Heil Bálint (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2019
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03551nta a2200217 i 4500
001 dipl5981
005 20191126101940.0
008 191126s2019 hu om 0|| hun d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Szentesi Judit 
245 1 3 |a Az agrárerdészeti rendszerek vizsgálata az ökológiai hatások tekintetében  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Judit Szentesi 
246 1 0 |a Investigation of agro-forestry systems for ecological effects  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2019 
520 3 |a Az agrárerdészet összekapcsolt gazdálkodás, melyben a mezőgazdasági és erdészeti termelés egymással kölcsönhatásban, egy területen valósul meg, változatos lehetőségeket kínálva a gazdálkodónak, hiszen nem csupán a növénytermesztést, de az állattenyésztést is kombinálhatja ebben a rendszerben. A gyengébb termőterületeken a fák által akár magasabb hozamot is elérhetünk, mivel a mikroklímát és ezáltal a kultúrnövények növekedését pozitívan befolyásolják. Az agrárerdészeti rendszerekben nyereségesen lehet gazdálkodni, hiszen a monokultúrás gazdálkodással ellentétben akár gyümölcs és faanyag is termelhető. Az agrárerdészeti rendszer számos ökológiai előnnyel rendelkezik, többek között: mikroklíma megőrzés, szélsebesség dinamikájának megváltoztatása, a deflációs hatások csökkentése, talajvédelem, élőhelyek megőrzése, létrehozása, ökológiai folyosóként a felaprózódott élőhelyek összeköttetésének biztosítása. Ehhez különböző területhasznosítási módok állnak rendelkezésre e rendszeren belül. A területhasznosítási lehetőségeket SWOT analízis keretein belül értékeltem, mely során figyelembe vettem a jelenleg hazánkban elérhető támogatási, pályázati lehetőségeket és a saját magam által tapasztalt gazdálkodói mentalitást, továbbá az extenzív gazdálkodási módok részletezése során leírt hatásokat. A dejtári kísérleti területen készült megeredés és vadkár felmérés alapján vizsgáltam a megeredés és a vadkár mértékét parcellánként és fafajtákra vonatkoztatva is, valamint ezek összefüggéseit. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a megeredés mértéke a terület nyugati oldalán volt a legnagyobb, ezzel párhuzamosan a rágáskár mértéke a keleti oldalról haladt a középső része felé. A regresszió analízis eredményeképp negatív lineáris kapcsolatot fedezhetünk fel, de a korrelációs együttható alacsony, így nem határozható meg egyértelmű kapcsolat a vadrágás és a megeredés között, de tendenciájában mutatja azt. Továbbá az eredmények alapján a 3 nemesnyár fajtából a vad által legkevésbé preferált a ‘Pannonia’. A területi adottságok, a vadgazdálkodási tájegységi tervben leírt adatok és a vadkár jellegzetességei és a károsítás iránya alapján a feltételezett károsító vadfaj a gímszarvas. 
700 1 |a Heil Bálint  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/5981/1/Szentesi%20Judit%20TDK%20dolgozat%202019.pdf  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/5981/2/lightbox.jpg  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/5981/3/preview.jpg  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/5981/4/medium.jpg  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/5981/5/small.jpg  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/5981/6/indexcodes.txt  |z Dokumentum-elérés