Az agrárerdészeti rendszerek vizsgálata az ökológiai hatások tekintetében
Az agrárerdészet összekapcsolt gazdálkodás, melyben a mezőgazdasági és erdészeti termelés egymással kölcsönhatásban, egy területen valósul meg, változatos lehetőségeket kínálva a gazdálkodónak, hiszen nem csupán a növénytermesztést, de az állattenyésztést is kombinálhatja ebben a rendszerben. A gye...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2019
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Az agrárerdészet összekapcsolt gazdálkodás, melyben a mezőgazdasági és erdészeti termelés egymással kölcsönhatásban, egy területen valósul meg, változatos lehetőségeket kínálva a gazdálkodónak, hiszen nem csupán a növénytermesztést, de az állattenyésztést is kombinálhatja ebben a rendszerben. A gyengébb termőterületeken a fák által akár magasabb hozamot is elérhetünk, mivel a mikroklímát és ezáltal a kultúrnövények növekedését pozitívan befolyásolják. Az agrárerdészeti rendszerekben nyereségesen lehet gazdálkodni, hiszen a monokultúrás gazdálkodással ellentétben akár gyümölcs és faanyag is termelhető. Az agrárerdészeti rendszer számos ökológiai előnnyel rendelkezik, többek között: mikroklíma megőrzés, szélsebesség dinamikájának megváltoztatása, a deflációs hatások csökkentése, talajvédelem, élőhelyek megőrzése, létrehozása, ökológiai folyosóként a felaprózódott élőhelyek összeköttetésének biztosítása. Ehhez különböző területhasznosítási módok állnak rendelkezésre e rendszeren belül. A területhasznosítási lehetőségeket SWOT analízis keretein belül értékeltem, mely során figyelembe vettem a jelenleg hazánkban elérhető támogatási, pályázati lehetőségeket és a saját magam által tapasztalt gazdálkodói mentalitást, továbbá az extenzív gazdálkodási módok részletezése során leírt hatásokat. A dejtári kísérleti területen készült megeredés és vadkár felmérés alapján vizsgáltam a megeredés és a vadkár mértékét parcellánként és fafajtákra vonatkoztatva is, valamint ezek összefüggéseit. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a megeredés mértéke a terület nyugati oldalán volt a legnagyobb, ezzel párhuzamosan a rágáskár mértéke a keleti oldalról haladt a középső része felé. A regresszió analízis eredményeképp negatív lineáris kapcsolatot fedezhetünk fel, de a korrelációs együttható alacsony, így nem határozható meg egyértelmű kapcsolat a vadrágás és a megeredés között, de tendenciájában mutatja azt. Továbbá az eredmények alapján a 3 nemesnyár fajtából a vad által legkevésbé preferált a ‘Pannonia’. A területi adottságok, a vadgazdálkodási tájegységi tervben leírt adatok és a vadkár jellegzetességei és a károsítás iránya alapján a feltételezett károsító vadfaj a gímszarvas. |
|---|