Lékek természetes felújulásának vizsgálata átmeneti üzemmódú kocsányos tölgyes, kocsánytalan tölgyes és cseres állományokban a Délnyugat-Dunántúlon

A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik legjelentősebb kihívása egy adott erdőállomány-típus esetében megtalálni azt a megfelelő lék méretet és tájolást, amely segíti a gazdaságilag értékes fafajok felújulását, azonban lehetőség szerint korlátozza a kompetitorokat. A dolgozat össze...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Kollár Tamás
Format: Manuscript essay
Published: 2018
Subjects:
Online Access:http://doktori.uni-sopron.hu/669
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03725nta a2200205 i 4500
001 dokt669
005 20190318141547.0
008 181112s2018 hu om 0|| d
024 7 |a 10.13147/SOE.2019.005  |2 doi 
040 |a Soproni Egyetem Doktori Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Kollár Tamás 
245 1 0 |a Lékek természetes felújulásának vizsgálata átmeneti üzemmódú kocsányos tölgyes, kocsánytalan tölgyes és cseres állományokban a Délnyugat-Dunántúlon  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Tamás Kollár 
260 |c 2018 
300 |a 118 
520 3 |a A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik legjelentősebb kihívása egy adott erdőállomány-típus esetében megtalálni azt a megfelelő lék méretet és tájolást, amely segíti a gazdaságilag értékes fafajok felújulását, azonban lehetőség szerint korlátozza a kompetitorokat. A dolgozat összefoglalja egy 6 éves (2010-2015) extenzív lékvizsgálat és ezen belül egy 2 éves (2013-2014) időtartamú intenzív felvételezés eredményeit különböző tájolású mesterséges lékekben kilenc kísérleti területen. Hat erdőrészlet a Nyugat-Dunántúlon, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén, illetve további három erdőrészlet a Dél-Dunántúlon, a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. területén található. Az erdőrészletek fő fafajai a kocsányos tölgy (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és csertölgy (Quercus cerris), a ko-csánytalan tölgyes erdőrészletekben a Nyugat-Dunántúlon gyertyán (Carpinus betulus) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) eleggyel. A lékek mérete a kísérletek kezdetén körülbelül 30 x 15 méter volt, mely fokozatosan csökkent, a vizsgált tájolások: É-D, K-Ny, ÉK-DNy, ill. ÉNy-DK. A lékek tájolásának hatását vizsgáltuk a termőhelyi változókra vonatkozóan. A lékekben fényviszony és talajnedvesség mérések (kizárólag az intenzív felvételezésű lékekben) történtek, mint abiotikus változók. Biotikus változóként vegetációborítást, az újulat mennyi-ségi és magassági méréseit végeztük el. Szignifikáns különbségek találhatóak a vizsgált paraméterek esetében a lékek közép-pontja és a zárt lombozatú erdőállomány között. A fénybesugárzás maximuma a lékekben csekély északi irányú eltolódást mutat. A korreláció vizsgálati eredmények kimutatták, hogy a lékek csekély északi irányú besugárzástöbblete kisebb hatással bír a talajnedvességre, a cse-metemagasságra és a teljes növényborítottságra, mint a lék valós alakja és mérete, tehát annak nyitottsága. A kilenc kísérleti területből sikeres felújulás a két Vép községhatárban található cseres főfafajú mintaterületen következett be. A további mintaterületeken elgyomosodás, vagy nem a tölgy főfafajok általi felújulás következett be. A gyertyán elegyes erdőkben a gyertyán felúju-lása erőteljesebb a tölgyeknél és az erdeifenyőnél. A dél-dunántúli elegyetlen tölgy erdőkben a bibircses nyír (Betula pendula) és az inváziós kései meggy (Prunus serotina) újult fel jelentős mennyiségben. A lékek tájolásának szignifikáns hatásait nem tudtuk kimutatni. 
650 4 |a erdészeti és vadgazdálkodási tudományok 
856 4 0 |u http://doktori.uni-sopron.hu/id/eprint/669/1/Kollart_disszertacio.pdf  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://doktori.uni-sopron.hu/id/eprint/669/2/Kollart_tezis_magyar.pdf  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://doktori.uni-sopron.hu/id/eprint/669/3/Kollart_tezos_angol.pdf  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://doktori.uni-sopron.hu/id/eprint/669/19/Kollart_disszertacio.TextMark.pdf  |z Dokumentum-elérés