Cellulóz alapú reszponzív anyag előállítása funkcionális részecskék adszorbeálásával
A vas(II)-triazol spin crossover mikrokristályos por és fluoreszcens festék molekulákkal módosított spin crossover nanorészecskék cellulóz rostokon történő adszorbeálásával olyan kompozitok készültek, melyek a módosítás eredményeként a hőmérsékletváltozás hatására különleges, a részecskékre jellemző...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015-06-04
|
| Subjects: | |
| Online Access: | http://doktori.uni-sopron.hu/504 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A vas(II)-triazol spin crossover mikrokristályos por és fluoreszcens festék molekulákkal módosított spin crossover nanorészecskék cellulóz rostokon történő adszorbeálásával olyan kompozitok készültek, melyek a módosítás eredményeként a hőmérsékletváltozás hatására különleges, a részecskékre jellemző optikai változást mutatnak, így termokróm, fotokróm és termofluoreszcens termékek állíthatók elő. A hő vagy fény hatására végbemenő változás a vas(II)-triazol alapú egy dimenziós polimerek spin átmentének következményeként jön létre. A külső gerjesztő hatás következtében szerkezeti, optikai és elektronikus változás következik be. A szilárd SCO anyagokra, és a belőlük kialakított kompozitokra jellemző a termál hiszterézis hurok kialakulása, amely a rendszer bistabilitását adja. A kompozit összetevői optikai mikroszkópia, Raman, IR spektroszkópia és DSC analízissel elemezhetőek. Az előállítási körülmények szabályzásával növelhető az adszorbeált részecskék mennyisége, így az SCO vegyületekre jellemző optikai változás hatékonyabban mérhető a kompozitokon. Ezek a körülmények a cellulóz szuszpenzió pH értékének módosítása aszkorbinsav felhasználásával, az ultrahangos kezelés időtartamának és a minta szárítási hőmérsékletének meghatározása. A kompozit tulajdonságaira az elektron mikroszkópos, TG és ICP-AES vizsgálatok mutatnak rá. A felhasznált részecskék méretét az előállítás módja is befolyásolta. A részekék adszorpciója közvetlenül a szintézis után hatékonyabban valósítható meg, mivel így nem alakulnak ki nagyobb részecske aggregátumok. A kompozitok a felhasznált SCO anyagra jellemző hőmérséklet tartományban melegítés hatására kifehéredtek, hűtés hatására pedig felvették az eredeti színt. A fluoreszcens festékmolekula tartamú minták fluoreszcencia változása követte az előbb leírt optikai változásra jellemző görbét. Az elkészült termék alkalmazható lehet a termometriában, a hamisítás elleni védelemben, vagy egy fajta tinta nélküli nyomtatási eljárásban. |
|---|