Az intézményi ápolás és betegellátási szakma, mint jelentős kórházgazdálkodási tényező
A hazai egészségügyi ellátó rendszer jelenleg a krónikus alulfinanszírozottság mellett, rendkívül jelentős humánerőforrás hiánnyal küzd. Ennek következményei természetesen hatással vannak az ápolás szakmára is. A szakdolgozat elsődleges célja, hogy a kórházvezetési és kórházgazdálkodási folyamatoka...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2021
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| LEADER | 03581nta a2200157 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl7744 | ||
| 005 | 20210507094447.0 | ||
| 008 | 210507s2021 hu om 0|| hun d | ||
| 040 | |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 2 | |a Kánforné Teszéri Dalma | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az intézményi ápolás és betegellátási szakma, mint jelentős kórházgazdálkodási tényező |h [elektronikus dokumentum] / |c Dalma Kánforné Teszéri |
| 246 | 1 | 0 | |a Institutional nursing and patient care trade as a significant hospital management factor |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2021 | ||
| 520 | 3 | |a A hazai egészségügyi ellátó rendszer jelenleg a krónikus alulfinanszírozottság mellett, rendkívül jelentős humánerőforrás hiánnyal küzd. Ennek következményei természetesen hatással vannak az ápolás szakmára is. A szakdolgozat elsődleges célja, hogy a kórházvezetési és kórházgazdálkodási folyamatokat ápolásszakmai szempontból elemezze, feltárja a hivatásban rejlő gazdasági potenciált, és felhívja a figyelmet a szakdolgozók tevékenységének morális jelentősége mellett a kórház költségvetésére gyakorolt hatásaira is. Sajnos mind a hazai, mind a kül-földi szakirodalmat tekintve az ápolás és gazdasági tevékenység kapcsolata szinte alig vizsgált terület, ha mégis, akkor nincs számszerűsítve vagy publikálva. A kutatás során a hazai állami ellátó intézmények, országos intézetek, klinikák, központi / megyei és városi kórházak, valamint kizárólag szakrendeléseket működtető el-látók ápolásvezetőinek kérdőíves válaszai kerültek elemzésre. A vizsgált témakörök az aktuális ápolásügyi problémákra koncentrálva keresnek válaszokat és megoldási lehetőségeket a hatékonyabb forrásallokáció elérésének tükrében. Az ellátó intézmények, ágazati vezetők, illetve jogalkotók ritkán gondolnak az ápolásra bevételi forrásként, szinte kizárólag kiadásként van elkönyvelve, amely lehetőséget teremt arra, hogy a költségcsökkentő intézkedések állandó céltáblájává váljon. A valóságban azonban rengeteg lehetőség rejlik benne, ami csak úgy aknázható ki hatékonyan, ha az ápolás szakma jelentőségét felismerik, és a gyakorlatban nem kerül hátrébb a prioritási sorban. A mindennapokban azonban azt tapasztaljuk, hogy a szakdolgozóhiány miatt nem tudnak elkülönülni egymástól a különböző szintű ápoló végzettségek munkafeladatai, a magasan kvalifikált ápolók tudása kihasználatlan, az újonnan végzett egyetemi ápolók „non doktorok” integrálása az egészségügyi rendszerbe akadályozott. Emellett számos intézményben az ápolás teljesítményértékelő rendszer alkalmazása hiányos, vagy egyáltalán nincs is. Ezen jellemzők miatt az intézmények számára számos költség realizálódik, melyek elkerülhetők vagy legalábbis csökkenthetők lennének. Fontos tehát, hogy készüljenek olyan kutatások és vizsgálatok (akár intézményi szinten is), melyek lehetőséget teremtenek számszerűsített adatok bemutatásával az ápolás kórházgazdálkodásra gyakorolt pozitív hatásának igazolására. Az eredményként kapott mutatók segítséget nyújthatnak az országos szakmai kép-viseletben, valamint nem utolsó sorban az ápolás minőségének fejlesztésében. Hiszen végső soron minden egészségügyben dolgozó egy célért küzd, a betegért. | |
| 700 | 1 | |a Guti Tünde |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.uni-sopron.hu/7744/1/KOE-21_14.pdf |z Dokumentum-elérés |