Az alvásdiagnosztikai vizsgálatok fontossága, a civilizációs betegségek megelőzésében
Szakdolgozatomban a civilizációs népbetegségnek számító alvászavarokkal és az alvás alatti légzészavarokkal foglalkozom. Az alvásdiagnosztikai vizsgálatok fontosságával, a vizsgálathoz és a terápiás lehetőségek hozzáférhetőségének, nehézségeivel. A vizsgálat alulfinanszírozottsága rávilágít arra a t...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2021
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Szakdolgozatomban a civilizációs népbetegségnek számító alvászavarokkal és az alvás alatti légzészavarokkal foglalkozom. Az alvásdiagnosztikai vizsgálatok fontosságával, a vizsgálathoz és a terápiás lehetőségek hozzáférhetőségének, nehézségeivel. A vizsgálat alulfinanszírozottsága rávilágít arra a tényre, hogy hazánkban csupán néhány intézmény foglalkozik alvásdiagnosztikával. Azonban a betegség következményeként kialakuló egészségkárosodás, és az egyéb magas kockázatú kórképek kialakulása megelőzhető len-ne ezzel a vizsgálattal. Egészséggazdaságtani szempontból a tartós táppénzen lévők száma csökkenthető lenne, a hospitalizáltak és krónikus ellátottak köre nem lenne ennyire magas, és ezáltal a gyógyszerfogyasztás is mérsékelhető lehetne. A közúti járművezetők egészségi alkalmaságának megállapításáról szóló 2015 április 1-től hatályba lépett, 13/1992.(VI.26.) NM rendelet, ami szabályozza az obstruktív alvási apnoeban (OSA) szenvedő betegek járművezetői alkalmaságát, tovább növelte a vizsgálati igényt. A vizs-gálatokat végző laborokban a kialakult több hónapos várólisták, szintén ezt bizonyítják. A módszertani ajánlásokban és a szakmai irányelvek alapján az alvás alatti légzészavarok egyik, leghatékonyabb terápiája az alvás alatti légsínterápiás eszköz. Melynek hozzájutása a jelenlegi gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerében a társadalombiztosításba befogadott eszközök típusától és a betegség súlyossági fokától függően változó. Valamint fele – fele arányban a beteget és az egészségbiztosítót terheli. Az alvásterápiás eszközt használók kérdőíves felmérése az életminőségben bekövetkezett változások alapján, alátámasztotta azt a feltevésemet, hogy szükségszerű a terápia támogatási rendszerének újra tervezése, a minél nagyobb számú szűrő helyek létrehozása, az alvásvizsgálatok kódkarbantartása, és a vizsgálatok finanszírozásának újragondolása. |
|---|