A zene hatása a gyermek fejlődésére

Szakdolgozatom témájának megfogalmazásában szerepet játszott mind munkahelyi, mind környezeti tapasztalatok. Számomra a zene nem csak szórakozást jelent, hanem egyfajta lélekfelszabadító jelenség is. Úgy gondolom, sokak számára azonban csak szórakozási funkciót tölt be, mintsem gyógyászati célt, pél...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Norcen Noémi
Other Authors: Tauber Anna (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2020
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03663nta a2200157 i 4500
001 dipl6584
005 20200625112246.0
008 200625s2020 hu om 0|| hun d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Norcen Noémi 
245 1 2 |a A zene hatása a gyermek fejlődésére  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Noémi Norcen 
246 1 0 |a The effect of music on child's development  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2020 
520 3 |a Szakdolgozatom témájának megfogalmazásában szerepet játszott mind munkahelyi, mind környezeti tapasztalatok. Számomra a zene nem csak szórakozást jelent, hanem egyfajta lélekfelszabadító jelenség is. Úgy gondolom, sokak számára azonban csak szórakozási funkciót tölt be, mintsem gyógyászati célt, például depresszió, szomorúság vagy szorongás ellen, de akár öröm vagy szerelem érzésének átélésében is. Véleményem szerint az efféle lelki állapotoknál a zenehallgatás nem tudatos. Ezért, a dolgozatomban be szeretném mutatni, hogy a zene milyen hatásokat vált ki egészen magzatkortól a felnőttkorig, hogyan hat az agyra, a testünkben lévő mozgások, hogyan kapcsolódnak a zenéhez és hogy a hatások hogyan mennek végbe, illetve miként mutatkoznak meg a fejlődésünkben. Az utóbbi időben úgy vettem észre, hogy a zenei nevelés, a zenei fejlesztés egyre jobban alábbhagy, illetve a fejlesztés jelentősége elvész. A gyermeket minőségi zenével kell körülvenni, ami értéket ad neki, ami nem csak akkor kezdődik el, miután megszületik, hanem már magzatkorban megtapasztalja a zene által küldött hullámokat, rezgéséket, melyek érzelmi reakciót váltanak ki belőle, így téve biztonságossá a külvilágba való beilleszkedést. De nem csak az érzelmi intelligencia fejleszthető, hanem az értelmi intelligencia, a beszéd, hallás, írás-olvasás, gondolkodás, kreativitás, emlékezet és a képzelet is. Az a gyermek, aki már kisgyermekkorától zenei fejlesztésre jár, a későbbiekben sokkal jobban teljesít majd a közoktatásban, sportban és az élet egyes területein. A kutatásomban, a szülők zenei háttere, érdeklődése, a zenei fejlesztésre adott véleménye ezért is volt számomra fontos. Véleményem szerint a mai családokban kevésbé számít a zenei nevelés, mint a sport vagy az idegen nyelv, hiszen ezek látványosabbak. A kérdőív kiküldésénél felhasználtam a modern eszközöket, személyes kapcsolatokat. Kevesebben töltötték ki, mint vártam és voltak, akik be sem fejezték a válaszadást. Meglepődve és örömmel olvastam, hogy többen voltak azok, akik szerint szükség van zenei fejlesztésre nem csak az óvodában, hanem intézményen kívül is. A kitöltő szülők többsége rendelkezik zenei háttérrel, valószínűleg ezért is fontos nekik gyermekük zenei foglalkoztatása. Azonban fennáll az a tény, hogy vannak családok, ahol az intézményen kívüli zenei nevelést nem tartják fontosnak vagy élethelyzetük nem engedi meg. Az óvodában tartó zenei nevelés, foglalkozás a szülők körében kevésbé ismert fogalom. Nem gondolják, hogy mennyi minden területet lehet vele fejleszteni vele, ezért is fontos, hogy akár szülőértekezleten vagy az adott napon megbeszélni, hogy mi miért jó és hasznos. Nyílt napra vagy egy heti tervezetbe illesztve pedig előadást is lehetne tartani egy zeneterapeuta meghívásával. 
700 1 |a Tauber Anna  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/6584/1/Norcen%20No%C3%A9mi-%20A%20zene%20hat%C3%A1sa%20a%20gyermek%20fejl%C5%91d%C3%A9s%C3%A9re-%20Szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés