Vízminták fagyasztása légbefúvásos keverés mellett
A vízminták konzerválása sok esetben problémát jelent. Erre megoldásként ígérkezik a fagyasztás, mint költséghatékony és egyszerű módszer. A vízminták fagyasztásos tartósításának lehetőségét vizsgáltuk egy kísérlet keretében. Kétféle anyagból oldatot kevertünk, KCl (745,5 mg/L) és KMnO4 (30 mg/L) ha...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2020
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A vízminták konzerválása sok esetben problémát jelent. Erre megoldásként ígérkezik a fagyasztás, mint költséghatékony és egyszerű módszer. A vízminták fagyasztásos tartósításának lehetőségét vizsgáltuk egy kísérlet keretében. Kétféle anyagból oldatot kevertünk, KCl (745,5 mg/L) és KMnO4 (30 mg/L) használtunk nyomjelzőként a fagyasztási folyamatban bekövetkező esetleges anyagvándorlás észlelésére. A fagyasztásra alulról történő légbefúvásos módszert, illetve kontrolként légbefúvás nélküli klasszikus módszert használtunk. A 250 mL-es, fagyasztott mintákat feldaraboltuk térbeli diszkretizálás céljából. A feldarabolt mintákból KCl nyomjelzőnél vezetőképesség-méréssel, míg a másik anyagnál fényképkészítéssel, színintenzitás alapján rögzítettük a keletkezett térbeli koncentrációeloszlást. Az eredmények szerint a nyomjelző anyag mindkét esetben a minták közepén koncentrálódott. A buborékoltatásos és klasszikus fagyasztási technikát összehasonlítva buborékoltatás nélkül volt a koncentrálódás kevésbé erőteljes. A kontroll KCl mintában 112%-os volt a koncentráció középen az eredeti töménységhez képest, míg a buborékoztatott mintában 426% volt. A kísérlettel sikerült a koncentráció eltolódást láthatóan megmutatni és számszerűsíteni, a vizuális megjelenítésre a jövőben a KMnO4 javasolható. A két szer esetében középre történő betöményedés hasonló volt, ez ebben az esetben ellentétes eredmény, mint amit el szerettünk volna érni. |
|---|