Az IMF és a válságkezelés a Visegrádi országok, kiemelten Magyarország vonatkozásában
A Nemzetközi Valutaalap tevékenységével és a bajba jutott országoknak nyújtott segítségével kapcsolatban szinte mindenkinek van véleménye, amelyek eltérőek lehetnek. A szélsőséges nézetek két végén a szélsőségesen globalizációellenes csoportok IMF-et érintő kritikák állnak és ezzel szemben a mások k...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2019
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A Nemzetközi Valutaalap tevékenységével és a bajba jutott országoknak nyújtott segítségével kapcsolatban szinte mindenkinek van véleménye, amelyek eltérőek lehetnek. A szélsőséges nézetek két végén a szélsőségesen globalizációellenes csoportok IMF-et érintő kritikák állnak és ezzel szemben a mások kizárólag a neoliberális gazdasági konszenzus hatékonyságnövelő kimeneteleivel tartják szem előtt. Dolgozatom során a szélsőségektől mentes véleményt, utat követem. A nemzetközi intézményt sokan bírálták működése óta és ez nagy valószínűséggel a jövőben is folytatódni fog. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy az IMF milyen mértékben korlátozza a hitelt igénylő tagállam szuverenitását és Magyarország esetében milyen intézkedések voltak szükségesek ahhoz, hogy a felvett hitel visszafizetése és a gazdasági válságból való kilábalás megvalósuljon. Elemzésem alapját a hitel igénylésekor létrejött hitelmegállapodás adja, amely tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeket az ország vállalt a pénzügyi segítségért. A gazdasági válság hazánkat jelentős mértékben érintette, ezért a válság okozta negatív gazdasági folyamatok kivédésére, a felvett IMF-hitel visszafizetéshez és a válságból való kilábaláshoz szükséges monetáris és fiskális intézkedések hazánkban is megvalósultak. A kialakult válság miatt keletkező kedvezőtlen folyamatok kezelésében az eladósodottság magas szintjéből következő sérülékenység miatt az ország költségvetési és monetáris politika mozgástere jelentősen beszűkült. Az ország gazdaságpolitikájának két fő része, a fiskális és a monetáris politika egymáshoz való viszonya meghatározó tényező a gazdaságpolitika alakulásának és sikerességének szempontjából. A válságkezelés során a kialakult gazdasági sokk hatásainak kezelésében kiemelt figyelmet kell kapjon a piaci zavarok megszüntetése, a finanszírozási igény kezelése, kiszámíthatóság növelése. Az országnak nem szabad folyamatosan költségvetési hiányt felhalmozni. Törekedni kell a költségvetési egyensúly elérésére és fenntartására Összességében látható, hogy a gazdasági válság alatt hozott intézkedések, amelyek a Nemzetközi Valutaalaptól igényelt hitel összegének kifizetéséhez szükséges előzményeknek is tekinthetők, a külső forrásokra való ráutaltság csökkentésével fogja vissza az ország külső sérülékenységét. Illetve a különböző rendelkezések, hitelprogramok, a deviza alapú hitelek forintra történő átváltása, a monetáris politika eszköztárának átalakítása javítja a monetáris transzmissziót. |
|---|