A Széchenyi Tőkebefektetési Alap befektetéseinek a vizsgálata
Bár az állam kockázatitőke-piacon betöltött szerepének jelentőségét senki sem tagadja, a legtöbb kutatás a kínálati oldalon kifejtett hatásait vizsgálja. A keresleti oldalt vizsgáló hazai tanulmányok főleg a Jeremie-alapok cégekre gyakorolt hatásait kutatják. A dolgozat azt tűzte ki célul, hogy bemu...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2019
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Bár az állam kockázatitőke-piacon betöltött szerepének jelentőségét senki sem tagadja, a legtöbb kutatás a kínálati oldalon kifejtett hatásait vizsgálja. A keresleti oldalt vizsgáló hazai tanulmányok főleg a Jeremie-alapok cégekre gyakorolt hatásait kutatják. A dolgozat azt tűzte ki célul, hogy bemutassa, milyen változást okozott a kockázatitőke-befektetés a finanszírozott cégek gazdasági teljesítményében. A nemzetközi kutatások bebizonyították, hogy a piaci hátterű és hibrid alapok sikereseb-bek a tisztán állami finanszírozású alapoknál. A Széchenyi Tőkealap tisztán állami alapként indult, de 2013 óta magánbefektető bevonásával megvalósítható finanszírozási konstrukciót is kínál. A vizsgálat módszere a szakirodalmi feldolgozáson túl a Széchenyi Tőkebefektetési Alap honlapjáról, a cégek beszámolóiból, cégmásolatokból való információgyűjtés és ezen in-formációk elemzése. A vizsgálat célja, hogy megmutassa, növekedett-e a cégek árbevétele és foglalkoztatotti létszáma, valamint, hogy ez a növekedés összefüggésben van-e a befektetett tőke nagyságával. A kutatás másik része a tőkebefektetések régiós eloszlásával foglalkozik, valamint, hogy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek nagyobb tőkebefektetésben részesültek azoknál a cégeknél, amelyek nem végeznek ilyen tevékenységet. A támogatott cégek képesek voltak növelni az árbevételt és a foglalkoztatotti létszámot. A régiós eloszlás elemzéséből kiderül, hogy eltérések lehetnek a cég székhelye és a kihelyezett tőke felhasználásának helyszíne között. A rövid távú fizetőképesség mutatók statisztikai jellemzőinek elemzésével megállapítható, hogy a tőkebefektetés hatására a cégek likviditása nő. A dolgozat lezárásaként megfogalmaztam néhány javaslatot a tőkealapok sikerességének vizsgálatához. Egy nagyobb volumenű kutatás részeként a Magyarországon működő összes kockázatitőke alap befektetési tevékenységét is lehetne elemezni. Például megvizsgálni vajon a magyarországi privát kockázatitőke befektetők szívesebben fektetnek be már előzőleg állami kockázatitőkével finanszírozott cégekbe vagy fordítva |
|---|