Személyi hitelezés
Az utóbbi időszakban egy általános növekedés jellemezte a magyar hitelállomány, de kiváltképpen is látványos volt ez a személyi kölcsön esetében. Dolgozatom során először egy aktuális piacelemzést végeztem, majd fokozatosan fókuszáltam a témámra. A napja-inkban fennálló megoszlások alapján a személy...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2018-05-21
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Az utóbbi időszakban egy általános növekedés jellemezte a magyar hitelállomány, de kiváltképpen is látványos volt ez a személyi kölcsön esetében. Dolgozatom során először egy aktuális piacelemzést végeztem, majd fokozatosan fókuszáltam a témámra. A napja-inkban fennálló megoszlások alapján a személyi kölcsön a második legnagyobb az összesí-tett hitelállományban a lakáscélú hitelek után. A munkám fő gerincét egy kutatás jelentette, amiben két fő részre osztható kérdés-kört tettem fel a válaszadóknak: egyrészt, az alapokra, másrészt az utóbbi időszakban vég-bement vagy a még csak tervezett változások megítélésre. A kutatás eredményeként a kö-vetkezőkre jutottam. A személyi kölcsön egy olyan hiteltermék, amit a közhittel ellentét-ben nemtől és kortól függetlenül széles rétegek választanak és nem fókuszál a férfiak és a fiatalabbak csoportjára. Sőt, kifejezetten magas volt a 31-49 év között korosztály aránya. A felvett összegekre érkezett válaszok tekintetében megállapíthatom, hogy legfőképpen -a felső határához viszonyítva- alacsonyabb értékeket vesznek igénybe. Legmagasabb arány-nyal az egymilliót nem meghaladó igénylések végeztek. Futamidő tekintetében a hipotézi-semet igazolva, az időtávok széles megoszlása volt a jellemző. Arra a kérdésre, hogy miért is választják a személyi kölcsönt, a kitöltök többsége a gyors ügyintézést és folyósítás, va-lamint a kevés feltételt emelték ki. A szabadfelhasználás miatt szenteltem egy kérdést an-nak is milyen céllal veszik fel a kölcsönt: a legtöbben az „egyéb” kategóriát választották, ami olyanokat fed le, amit kiemelésre nem tartottam alkalmasnak az előzetes felmérés alap-ján. Az utólagos elégedettség tekintettében azt mondhatom, a kitöltők túlnyomó többsége nem bánta meg, hogy ezt választotta céljai eléréséhez, vagy csak bizonyos konstrukció részleten változtatna. Informáltság tekintetében megállapítható, hogy az ügyfeleknek sta-bil, de legtöbbjüknek nem mindenre kiterjedő a tudása. Az információkat túlnyomó több-ségük elsősorban a bankban szerzik meg személyesen, majd csak ezután jön az internet és egyéb lehetőségek. A kimagasló hitelállomány növekedés ellenére a kitöltőim többsége nem tervezi, hogy a jövőben személyi kölcsön vegyen igénybe. Az újítások tekintetében az elektronikus aláírás hatására és a tervezett otthoni igénylés lehetőségére fókuszáltam. Az elektronikus aláírás lehetőségéről tudok között nagyjából megegyező szám alakult ki a két csoport között. Legtöbbjük támogatta az újítást és annak hatásait. Az otthoni igényléssel kapcsolatban már semlegesebbek voltak a vélemények; a nagyobb részüket nem érdekelte ez a lehetőség. A dolgozatot egy jövőbe tekintéssel, a kutatás alapján tett javaslataimmal záróm. Rövid véleményem szerint is arra jutottam, hogy a növekedés fenntartható, kifejezetten, ha a személyi kölcsönre nem csak egy lehetőségként hanem a célhoz vezető útként tekintünk. |
|---|