A cafetéria rendszer, mint rugalmas, választható béren kívüli juttatási rendszer
A szakdolgozatom fő témája az Emberi Erőforrás Menedzsment egyik lényeges területe az ösztönzés és azon belül is a rugalmas juttatási rendszerek. Fontos és kurrens téma, mert a munkáltatók éles versenyt folytatnak a jól képzett és motivált munkaerőért. A készpénz alapú ösztönzők mellett, mint példá...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2018-05-06
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A szakdolgozatom fő témája az Emberi Erőforrás Menedzsment egyik lényeges területe az ösztönzés és azon belül is a rugalmas juttatási rendszerek. Fontos és kurrens téma, mert a munkáltatók éles versenyt folytatnak a jól képzett és motivált munkaerőért. A készpénz alapú ösztönzők mellett, mint például a bér, a juttatások elhanyagolhatóaknak tűnhetnek. De vajon igaz ez a kijelentés. Mi a szerepe az alapfizetés mellett a juttatásoknak és miért válnak egyre fontosabbá? Mit is jelent a rugalmasság az emberi erőforrás menedzsmentben? Honnan erednek a rugalmas juttatási rendszerek és melyek a legjellemzőbb trendek ezen a területen? Mi is az a választható béren kívüli juttatás más néven cafetéria rendszer? Munkám során ezekre az alapkérdésekre keresem a választ! Ennek a szakdolgozatnak nem csak az a célja, hogy felhívja az Olvasó figyelmét a juttatások fontosságára, hanem hogy rámutasson a rugalmasság szerepére az ösztönzésben. A juttatások bevezetésénél kiemelkedően fontos szempontnak számít a költséghatékonyság és a dolgozói elégedettség. Ezen a két tényezőn alapul a hipotézisem. Az egyre népszerűvé váló cafetéria, mint (rugalmas) juttatási rendszerek azért váltak egyre divatosabbá, mert jelentős költségeket és adóterheket csökkent, másrészt a dolgozókat nagyobb teljesítményre sarkallja, és jobban motiválja. Céljaim közé tartozik primer és szekunder kutatások segítségével kideríteni, hogy az elmélet a gyakorlatban is igazolásra kerül-e, illetve hipotéziseim állításai igazak-e vagy sem. A szakdolgozatom alapvetően egy elméleti és egy gyakorlati részre osztható. Az első fejezetben a dolgozat alapkérdéseire keresem a választ, ezen rész alkotja az irodalomkutatást. Az elméleti rész második felében adó jogszabályi háttér vizsgálatot folytatok a juttatások költséghatékonyságával kapcsolatban. A dolgozat második felében a hangsúly a MÁV-START Válaszható Béren Kívüli Javadalmazási (VBKJ) rendszerén lesz. A harmadik fejezetben bemutatom a MÁV javadalmazási rendszerét. A következő fejezetben ismertetem a kutatási tervem módszertanát a jobb megértés érdekében és a primer kutatási módszer egyik legkedveltebb és leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszerét, a kérdőívet alkalmazom. Végül ismertetem a kutatásom eredményeit és konklúzióként azt a megállapítást vonom le, hogy a MÁV VBKJ rendszere költséghatékony, viszont nem motiválja és sarkallja nagyobb teljesítményre a dolgozóit, melyért a nem megfelelő kommunikáció a felelős. Zárásképp szükséges a dolgozat összefoglalása és javaslat tételek megfogalmazása a jövőre nézve. |
|---|