Lékek növényzetének vizsgálata a sárvári Farkas-erdő gyertyánostölgyes állományában
Az elmúlt időszakban Magyarországon növekvő tendenciát mutat a folyamatos erdőborításra való törekvés a gazdálkodók között. Diplomamunkámban Bejcgyertyános 7C erdőrészlet gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományában kialakított lékek növényzetét vizsgáltam, hogy eredményeimmel hozzájárulhassak a fol...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2018
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Az elmúlt időszakban Magyarországon növekvő tendenciát mutat a folyamatos erdőborításra való törekvés a gazdálkodók között. Diplomamunkámban Bejcgyertyános 7C erdőrészlet gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományában kialakított lékek növényzetét vizsgáltam, hogy eredményeimmel hozzájárulhassak a folyamatos erdőborítás megvalósításának gyakorlatához. A terepi felvételezés során tíz lék jellemzőit (átlók hossza, lékterület, lékalak, lékszéli famagasság) és növényzetét vizsgáltam, kiemelt tekintettel az újulatra és az azt potenciálisan veszélyeztető gyomfajokra. A lékek újulatát vizsgálva megállapítható, hogy a közönséges gyertyán borítása jelentősen magasabb a kocsánytalan tölgyénél. A gyomosító fajok közül a lékekben legnagyobb borítást a magas aranyvessző, a siska nádtippan és az amerikai alkörmös ért el. E fajok közül a statisztikai elemzés a magas aranyvessző borításának negatív korrelációját igazolta a kocsánytalan tölgy borításával szemben, ezért a jövőben visszaszorítása javasolható. |
|---|