Az adósságkonszolidáció gazdálkodásra gyakorolt hatásainak összefüggés-vizsgálatokkal történő elemzése települési önkormányzatok példái alapján
Az 1990-ben létrejött magyar önkormányzati rendszer az utóbbi években meglehetősen el-avulttá vált. A korábban az önkormányzati autonómián alapuló szabályozás helyett, a köz-igazgatás, mint szolgáltatás szemléletmód terjedt el. A közigazgatási átalakításával párhu-zamosan az önkormányzatok feladatai...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2017-11-29
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Az 1990-ben létrejött magyar önkormányzati rendszer az utóbbi években meglehetősen el-avulttá vált. A korábban az önkormányzati autonómián alapuló szabályozás helyett, a köz-igazgatás, mint szolgáltatás szemléletmód terjedt el. A közigazgatási átalakításával párhu-zamosan az önkormányzatok feladatainak megnövekedése és az ellátásukhoz szükséges ál-lami forráskivonás következtében létrejött hatalmas adósságállomány kezelésére a 2011-2014-ig tartó időszak során az állam az önkormányzati szektor teljes adósságát átvállalta. Felmerül a kérdés, hogy milyen út vezetett az adósságkonszolidációig az önkor-mányzatok gyakorlatában. Munkámban az adósságkonszolidációt kiváltó előzményeket és az adósságátvállalás folyamatát Vas megye székhelyének, Szombathely példáján keresztül mutattam be esettanulmány formájában. Az adósságkonszolidáció egyes településekre gyakorolt hatását gazdasági mutató-számokkal és korreláció vizsgálat segítségével érzékeltettem. A vizsgálat során Szombat-hely mellett egy hasonló méretű, földrajzilag azonban lényegesen távolabb lévő település, Szolnok elemzését végeztem el. A konszolidáció kisebb településekre gyakorolt hatását egy szintén Vas megyében található település, Kemenesmihályfa példáján keresztül szem-léltettem. A két nagyvárosnál legnagyobb mértékben az adósságátvállalás első ütemének hatása mutatható ki a forrásszerkezetben. A második ütem hatása csupán minimálisan ér-zékelhető. A kisebb település gazdálkodásának vizsgálatánál nem találtam kiugró adatokat. Az elemzés során arra a következtetésre jutottam, hogy a három település közül a konszo-lidáció után mindössze Szolnok esetében maradt fent a kötelezettségek mérséklődésének tendenciája. Arra a kérdésre, hogy ez az állapot hosszú távon mennyire lesz tartós, a válasz a jövőben keresendő. |
|---|