Fakéreg habosítása természetes adalékokkal
Először elgondolkodtam, hogy a fánál milyen célt szolgál a kéreg? Védi a károsítóktól, a külső behatásoktól, bizonyos határokon belül a klimatikus hatásoktól. Tehát szigetelési célra meg lehetne próbálni. A levegő kimondottan jó szigetelésre, ha van körülötte valamilyen szigetelő közeg. Első nekifu...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2017
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Először elgondolkodtam, hogy a fánál milyen célt szolgál a kéreg? Védi a károsítóktól, a külső behatásoktól, bizonyos határokon belül a klimatikus hatásoktól. Tehát szigetelési célra meg lehetne próbálni. A levegő kimondottan jó szigetelésre, ha van körülötte valamilyen szigetelő közeg. Első nekifutásra otthon konyhai körülmények között lereszeltem sajtreszelőn egy tölgyfa kérgét, amit az otthon tárolt tűzifáról sikerült leszednem és élesztőgomba, víz valamint cukor jelenlétében kisütöttem egy tepsiben. A kéreg kis mértékben megkelt és egy morzsolódó „lap” jött létre. Ezen elgondolkodva határoztam el, hogy ezt a folyamatot fogom tovább kutatni és tapasztalataimat bővíteni. Vizsgálódásom során fő szempontként tartottam magam előtt, hogy csak természetes anyagok felhasználásával hozzam létre mindezt, valamint minél kevesebb egyéb anyagot adjak hozzá. Tanulmányoztam a faanyag és a fakéreg anatómiáját és ipari felhasználását, hogy minél jobban megismerjem az anyagot, amivel dolgozok. Hasonlóképp utánajártam az élesztőgombának és méréseket hajtottam végre, hogy megismerjem a működését. A kéregporral történő kelesztés jó eredménnyel zárult, ezért a próbatestekbe adagolt élesztő és cukor mennyiségét próbáltam minimalizálni és megállapítani, hogy mely receptúrák érdemesek további mérésekre. Többféle szemcsemérettel a kísérletet, hogy minél pontosabb képet kapjunk, mi mit befolyásol a kelesztés és a sütés folyamán. A víz azért szükséges hozzávaló, mert a tápanyagként szolgáló cukrot feloldott állapotban tartalmazza, valamint a gombák által melléktermékként keletkezett CO2 gázt megköti, hogy a habosodás létrejöhessen. Ezt követően a lehető legnagyobb mértékben eltávolítandó, mert a fakéreg lap szerkezetét roncsoló tényező. Az élesztőgomba mennyisége a kelés folyamatának sebességét és mértékét befolyásolja leginkább. Minél több van belőlük, annál hamarabb fogyasztják el a rendelkezésre álló szénhidrátokat és cukrokat. Ezáltal gyorsabban végbemehet a habosítás folyamata. Végül a cukorból minél többet adunk a kéreghez, annál több és annál nagyobb légbuborékok és zárványok keletkeznek. Ezzel a szerkezet sűrűségét lehet szabályozni és kedvünk szerint meghatározni. |
|---|