Nyári jégverés hatásai a szentpéterfai erdei fenyvesekben
Dolgozatom elkészítése során a 2016. augusztusi jégverés hatásait vizsgáltam a Vas megyei Szentpéterfa községtől keletre található erdőtömbben. Munkám során bejártam az erdőtömb jégvert részeit, ahol főként az erdeifenyő károsodását becsültem fel, valamint a jégverés hatására fellépő károsítókat és...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Published: |
2017
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Dolgozatom elkészítése során a 2016. augusztusi jégverés hatásait vizsgáltam a Vas megyei Szentpéterfa községtől keletre található erdőtömbben. Munkám során bejártam az erdőtömb jégvert részeit, ahol főként az erdeifenyő károsodását becsültem fel, valamint a jégverés hatására fellépő károsítókat és kórokozókat kerestem. A vizsgálati eredményeim kiértékelésénél igyekeztem összefüggéseket találni a jégkár mértéke, és egyes állományjelzők között. Az eredményekből az derült ki, hogy sem az állomány kora, sem a záródása, sem az erdeifenyő elegyaránya nem befolyásolta a jégkár mértékét. A jégkár okozta leromlás hatására fellépő károsítókat és kórokozókat keresve vizsgáltam a jégverés további hatásait. Arra a következtetésre jutottam, hogy a területen már korábban jelen voltak a szúk által terjesztett, kékülést okozó Ophiostoma fajok, továbbá a tűkarcgombák (Lophodermium sp.) is. A lombos fafajok vizsgálatánál csak a káreseményt tudtam megfigyelni, azonban az eltelt idő rövidsége miatt a következményeket dolgozatom leadásakor még nem lehetett felbecsülni. Munkám végén javaslatokat tettem a jégeső elleni közvetett védekezés lehetőségeire, valamint az erdő megfelelő kondíciójának megtartására. |
|---|