A magyar kórházi adósságállomány kialakulásának okai (finanszírozási anomáliák, intézményi struktúrák és kapacitások sajátosságai, folyamatos forráskivonás - mint "bűnbakok")

Dolgozat készítője 30 év klinikusi tapasztalattal és 7 év menedzsmentben eltöltött idővel rendelkező orvos. Dolgozatában a jelenleg tetemes és a sorozatos konszolidációk ellenére újratermelődő tetemes kórházi adósságállományának okait vizsgálja. Áttekinti az egyes finanszírozási rendszereket, ezzel...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Tóth Ferenc
Other Authors: Fülöp Rudolf (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2017-05-16
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
Description
Summary:Dolgozat készítője 30 év klinikusi tapasztalattal és 7 év menedzsmentben eltöltött idővel rendelkező orvos. Dolgozatában a jelenleg tetemes és a sorozatos konszolidációk ellenére újratermelődő tetemes kórházi adósságállományának okait vizsgálja. Áttekinti az egyes finanszírozási rendszereket, ezzel párhuzamosan elemezi az magyar egészségügyi ellátórendszer statisztikai adatait a nemzetközi trendek tükrében. Megvizsgálja a demográfiai adatokat, különösen a népesség alakulását alapvetően meghatározó csecsemőhalandóság, születéskor várható élettartam és a halálozási adatok tükrében, és ezeket nemzetközi összehasonlításban is értelmezi. A morbiditási és mortalitási okokat vizsgálva értékeli a leggyakoribb halálokok elfordulását és értékeli azok tendenciáját. Részletesen foglalkozik a puha költségvetési korlát jelenségével, mely – bár nem kerül nyilvánosan sosem megfogalmazásra, de az ebből eredő attitűd áthatja a kórházi menedzsmentek mindennapjait. Értékeli az európai egészségügy különböző reformtörekvéseit. Dolgozatának leglényegesebb részében, részletesen taglalja a HBCs alapú finanszírozási rendszer kialakulását, egyes aspektusait, az alapdíj-változások ütemét és tendenciáját, a Teljesítmény Volumen Korlát bevezetését és annak hatásait, az alapdíjak értéktartását, a HBCs visszanormálás jelenségét és a folyamatos forráskivonás ütemét, mértékét és hatásait. Foglalkozik az egészségügyi gazdasági válság jelenségére adott kormányzati válaszok értékelésével, melyek között legfontosabb kérdések a kórházi ágyszámleépítés volumene, tendenciája és ütemezése. Tárgyalja a napjainkban észlelhető centralizációs jelenségek és a társadalmi-szakmai ellenállás következményeként elnapolt kancelláriarendszer bevezetésének gondolatkörét. Elemezi és értelmezi a humánerőforrás-krízis elemeit, melyek ugyan nem tartoznak szorosan a kórházi adósságállomány témaköréhez, de az egészségügyi ellátórendszer humán oldalának hétköznapjait és a munka hatékonyságát jelentősen meghatározza. Végül kiemeli a fontosnak vélt motívumokat, rávilágít az adósságállomány kialakulásának legfőbb pontjaira és javaslatokat fogalmaz meg a lehetséges megoldásokra.