Az adóerő-képesség szerepe az önkormányzatok finanszírozásában
Magyarországon az elmúlt 15 évben folyamatosan napirenden volt az önkormányzati rendszer megreformálása. 2013. január 1-től jelentős változás következett be hazánk közigazgatásában. Az önkormányzatok feladatai jelentősen csökkentek és bevezetésre került a feladatfinanszírozás rendszere, amely felvál...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2017
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| LEADER | 03539nta a2200157 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl2828 | ||
| 005 | 20170720101719.0 | ||
| 008 | 170720s2017 hu om 0|| hun d | ||
| 040 | |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Pintér Judit | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az adóerő-képesség szerepe az önkormányzatok finanszírozásában |h [elektronikus dokumentum] / |c Judit Pintér |
| 246 | 1 | 0 | |a The role of the transmitter power int he financing of the local governments |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2017 | ||
| 520 | 3 | |a Magyarországon az elmúlt 15 évben folyamatosan napirenden volt az önkormányzati rendszer megreformálása. 2013. január 1-től jelentős változás következett be hazánk közigazgatásában. Az önkormányzatok feladatai jelentősen csökkentek és bevezetésre került a feladatfinanszírozás rendszere, amely felváltotta az addig alkalmazott normatív alapú támogatást. Az új rendszer jobban igazodik a települések sajátosságaihoz, figyelembe veszi az önkormányzatok elvárható saját bevételét. A csökkenő feladatok ellenére kisebb lett az önkormányzatok pénzügyi önállósága. Az önkormányzati finanszírozási rendszer a centralizáció és kötött felhasználású támogatások irányába mozdult el. A helyi iparűzési adó szerepe és jelentősége megnövekedett. Az elvárt bevétel számításakor - a személyi jövedelemadó átengedés megszüntetésével - ez az adó lett az egyedüli forrás és az adóerő-képesség is erre a bevételre épít. Így elmondható, hogy egy általános települési fejlettséget mérő mutatószámmá vált. Dél-Vas megye három járásának – a körmendinek, vasvárinak és a szentgotthárdinak - székhelytelepüléseit választottam a témafeldolgozásomhoz. A három járásszékhely település évek óta sikeresen együttműködik különböző projektekben. Körmend városa a legtöbb települést magában foglaló vas megyei járás székhelye. A Szentgotthárdi járáshoz 16 település tartozik. Vasvár Vas vármegye egykori székhelye, a Vasvári járás 23 települést foglal magába. Csákánydoroszlóra azért esett a választás, mert közigazgatásilag Körmendhez tartozik, a két település önkormányzata közös hivatalt tart fenn. Célom annak a bemutatása, hogy az eltérő nagyságú településeket, hogyan érinti a finanszírozási rendszer változása és az iparűzési adóerő-képesség hogyan befolyásolja az állami támogatások összegét 2012 és 2016 között. Az öt év vizsgálata alapján megállapítható, hogy a feladatok egy részének állami átvállalása következtében a 2013. évi költségvetésben az állami támogatások soron jelentős csökkenés következett be. Majd az ezt követő években a rendszer finomhangolása következtében évről évre emelkedés figyelhető meg a támogatások összegében. A központi források szabad felhasználásának megszűnésével a feladatfinanszírozás rendszerében állandóak az ellenőrzések, folyamatos az adat- és információigénye, nagyobb adminisztrációs terhet jelent az önkormányzatoknak. A szakirodalmon túl felhasználtam a vonatkozó jogszabályokat, az önkormányzatok helyi adó rendeleteit, a vizsgált települések pénzügyi irodavezetői által rendelkezésemre bocsátott költségvetési jelentéseket és beszámolókat, valamit szakmai folyóiratok cikkeit. | |
| 700 | 1 | |a Ambrus Rita Anna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.uni-sopron.hu/2828/1/KMAL-17_33.pdf |z Dokumentum-elérés |