Az adóerő-képesség szerepe az önkormányzatok finanszírozásában
Magyarországon az elmúlt 15 évben folyamatosan napirenden volt az önkormányzati rendszer megreformálása. 2013. január 1-től jelentős változás következett be hazánk közigazgatásában. Az önkormányzatok feladatai jelentősen csökkentek és bevezetésre került a feladatfinanszírozás rendszere, amely felvál...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2017
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Magyarországon az elmúlt 15 évben folyamatosan napirenden volt az önkormányzati rendszer megreformálása. 2013. január 1-től jelentős változás következett be hazánk közigazgatásában. Az önkormányzatok feladatai jelentősen csökkentek és bevezetésre került a feladatfinanszírozás rendszere, amely felváltotta az addig alkalmazott normatív alapú támogatást. Az új rendszer jobban igazodik a települések sajátosságaihoz, figyelembe veszi az önkormányzatok elvárható saját bevételét. A csökkenő feladatok ellenére kisebb lett az önkormányzatok pénzügyi önállósága. Az önkormányzati finanszírozási rendszer a centralizáció és kötött felhasználású támogatások irányába mozdult el. A helyi iparűzési adó szerepe és jelentősége megnövekedett. Az elvárt bevétel számításakor - a személyi jövedelemadó átengedés megszüntetésével - ez az adó lett az egyedüli forrás és az adóerő-képesség is erre a bevételre épít. Így elmondható, hogy egy általános települési fejlettséget mérő mutatószámmá vált. Dél-Vas megye három járásának – a körmendinek, vasvárinak és a szentgotthárdinak - székhelytelepüléseit választottam a témafeldolgozásomhoz. A három járásszékhely település évek óta sikeresen együttműködik különböző projektekben. Körmend városa a legtöbb települést magában foglaló vas megyei járás székhelye. A Szentgotthárdi járáshoz 16 település tartozik. Vasvár Vas vármegye egykori székhelye, a Vasvári járás 23 települést foglal magába. Csákánydoroszlóra azért esett a választás, mert közigazgatásilag Körmendhez tartozik, a két település önkormányzata közös hivatalt tart fenn. Célom annak a bemutatása, hogy az eltérő nagyságú településeket, hogyan érinti a finanszírozási rendszer változása és az iparűzési adóerő-képesség hogyan befolyásolja az állami támogatások összegét 2012 és 2016 között. Az öt év vizsgálata alapján megállapítható, hogy a feladatok egy részének állami átvállalása következtében a 2013. évi költségvetésben az állami támogatások soron jelentős csökkenés következett be. Majd az ezt követő években a rendszer finomhangolása következtében évről évre emelkedés figyelhető meg a támogatások összegében. A központi források szabad felhasználásának megszűnésével a feladatfinanszírozás rendszerében állandóak az ellenőrzések, folyamatos az adat- és információigénye, nagyobb adminisztrációs terhet jelent az önkormányzatoknak. A szakirodalmon túl felhasználtam a vonatkozó jogszabályokat, az önkormányzatok helyi adó rendeleteit, a vizsgált települések pénzügyi irodavezetői által rendelkezésemre bocsátott költségvetési jelentéseket és beszámolókat, valamit szakmai folyóiratok cikkeit. |
|---|