Az inzulinpumpa technológiai jelentősége

Az egyik leggyakoribb krónikus betegség ma világszerte a cukorbetegség. A betegség incidenciája és prevalenciája rapidan emelkedik. A cukorbetegség szinte bármely életkorban megjelenhet inzulin dependens és nem inzulin dependens formában. Általánosságban véve a nem inzulin dependens cukorbetegség el...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Sipos Erzsébet Evelyn
Other Authors: Mattiassich Norbert (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2017-05-05
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03440nta a2200157 i 4500
001 dipl2790
005 20170518084631.0
008 170518s2017 hu om 0|| hun d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Sipos Erzsébet Evelyn 
245 1 3 |a Az inzulinpumpa technológiai jelentősége  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Dr Erzsébet Evelyn Sipos 
246 1 0 |a The technological importance of the insulin pump  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2017-05-05 
520 3 |a Az egyik leggyakoribb krónikus betegség ma világszerte a cukorbetegség. A betegség incidenciája és prevalenciája rapidan emelkedik. A cukorbetegség szinte bármely életkorban megjelenhet inzulin dependens és nem inzulin dependens formában. Általánosságban véve a nem inzulin dependens cukorbetegség elsősorban oralis antidiabetikumokkal, míg az inzulin dependens cukorbetegség kizárólag inzulinnal kezelhető. Az inzulin alapú kezelési sémák között a napi egyszeri és ötszöri szúrás közötti kezelési rezsimek vannak. Az egyre szélesebb körben alkalmazott inzulinkezelés az idő előrehaladtával sokat fejlődött. A kezdeti ampullából történő injekciós beadás helyét az inzulinadagoló penek vették át. A technológia fejlődésével a kezelési lehetőségek a fiziológiáshoz közelebb kerültek. Inzulin dependens cukorbetegség esetén ezt a technológiai fejlődést az inzulinpumpa jelenti. Az inzulinpumpa 24 órán keresztül folyamatos inzulin adagolásra alkalmas eszköz. Az ultragyors inzulinnal a bázis és bólus kezelés egyaránt megvalósítható. A pumpa köz-pontját alkotó processzor olyan algoritmusokat tartalmaz, mely a mért vércukor értékek és a bevitt szénhidrát mennyiség alapján kiszámolja a szükséges inzulin mennyiséget. Az algoritmusok fejlődésével a pumpa egyre bonyolultabb műveleteket tud végre-hajtani. Az eredmények pontos rögzítéséhez és ábrázolásához olyan számítógépes kiegészítő programokat és applikációkat fejlesztettek ki, melyek a beteg kezelését tovább tudják pontosítani. A pumpák fejlődésével párhuzamosan a vércukormérő eszközök is fejlődtek. A 24 órás inzulin adagolás szükségessé tette a szintén 24 órás vércukormérést. Ezt a hagyományos vércukormérőkkel nem lehet megvalósítani. Folyamatos glükóz monitorozásra csak a szenzorok alkalmasak. Napi kb. 300 mérést tudnak csinálni és tárolni. A rögzített adatokat kábel, bluetooth vagy wifi segítségével a pumpának vagy más számítógépes programnak tudják továbbítani. Az így rögzített komplex adatok alapján további kezelési lehetőségeket kereshetünk. Az inzulinpumpa és szenzor által alkotott zárt rendszer az endokrin működésű has-nyálmirigyhez hasonló. Ennek a rendszernek a kialakítása és az ezzel kapcsolatos kísérletek még csak kezdeti fázisban vannak. Amennyiben a mesterséges hasnyálmirigy megvalósul, akkor még közelebb kerülünk a cukorbetegség gyógyításához. A zárt pumparend-szer következő fejlesztési lépései a két hatóanyagot tartalmazó pumpák lehetnek. Mindezek a lehetőségek a technológiai fejlesztés legszebb célját mutatják be: az egészségre való törekvést. 
700 1 |a Mattiassich Norbert  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/2790/1/Orvos-k%C3%B6zgazd%C3%A1sz%20Inzulinpumpa%20diplomadolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés