A gyermekek után járó lakhatáshoz kapcsolódó támogatások alakulása, és annak a népesedésre gyakorolt hatásának a vizsgálata.

A második világháború alatt lerombolt házak újra építése lassú folyamat volt a 20. század második felében. Az állam annak érdekében vezette be 1971-ben a Szociálpolitikai kedvezményt, hogy minél több családot segítsen a lakáshoz jutásban. Az elmúlt 30 évben számos változáson ment keresztül a lakástá...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Hosszu Rebeka
Other Authors: Fóriánné Horváth Margit (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Published: 2016
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03771nta a2200157 i 4500
001 dipl2382
005 20200401105816.0
008 161205s2016 hu om 0|| d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Hosszu Rebeka 
245 1 2 |a A gyermekek után járó lakhatáshoz kapcsolódó támogatások alakulása, és annak a népesedésre gyakorolt hatásának a vizsgálata.  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Rebeka Hosszu 
246 1 0 |a A gyermekek után járó lakhatáshoz kapcsolódó támogatások alakulása, és annak a népesedésre gyakorolt hatásának a vizsgálata = A study in the development and societal influence of housing grants received after children  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2016 
520 3 |a A második világháború alatt lerombolt házak újra építése lassú folyamat volt a 20. század második felében. Az állam annak érdekében vezette be 1971-ben a Szociálpolitikai kedvezményt, hogy minél több családot segítsen a lakáshoz jutásban. Az elmúlt 30 évben számos változáson ment keresztül a lakástámogatás rendszere. Számtalanszor változott a nyújtott kedvezmény összege, ez azonban nem mindig követte az infláció mértékének növekedését. Előfordult, hogy hét éven keresztül ugyanakkora volt, és a vásárolandó lakásnak már csak a 15%-át tette ki. Az évek alatt a vissza nem térítendő támogatás elnevezése is átalakult. Az új évezredben sok új neve volt, azonban a „szocpol” kifejezés mindig megmaradt a köztudatban. Bár kezdetben főképp a városokban élőknek volt ez kedvező, később a falvakban is megindultak a családi házépítések. Akkor lett igazán nagy segítség, amikor már a gyermekek számát vették a viszonyítás alapjául, és a harmadik után már kétszer akkora összeg járt, mint az első kettőre. Ettől fogva már mindig megkülönböztették a gyermekeket. Természetesen egy családban minél több eltartott született annál nagyobb volt a kapott támogatás. Az összeg növekedését mindig a harmadik gyermeknél húzták meg, a negyediktől fölfelé egyforma kedvezmény járt. Ez a bűvös szám a későbbiekben is megmaradt, és végig kísér-te a lakáscélú támogatás egész történetét. Az újonnan bevezetett Családi Otthonteremtési kedvezményben is nagy szerepet kapott. Napjainkban az egyre fokozódó népességcsökkenés problematikájával szembe nézve még hangsúlyosabbá vált a három gyermek kérdésköre. A 2016-ban bevezetett új kormányrendelet alapján működő CSOK is erre utal. Az eddigi tapasztalatok alapján még nem látható, hogy mi lesz az eredménye a támogatásnak. Azonban egyre több vizsgálatot végeznek annak érdekében, hogy kiderítsék, az elmúlt kilenc hónapban hány család élt a jogosultságával. A nagymértékű kedvezmények ellenére még nem nyújtották be sokan a kérelmüket, ami meglepődést váltott ki mind a kormány, mind pedig az ország szemében. Ettől függetlenül még sok meglepetést tartogathatnak számunkra a következő évek, hiszen a folyamatosan változó enyhítő kondíciók mellett, még többen meggondolhatják magukat és család-gyarapításba kezdhetnek. Ebben segítség lehet majd az, hogy jövő évben várhatóan több függőben lévő ingatlan építése fog befejeződni, ami megnövelheti majd a benyújtott kérelmek számát. Szintén csak hosszú évek elteltével derülhet ki az is, hogy az állami fő cél, a stabil otthonteremtés, elegendő lesz e majd ahhoz, hogy lassítsa és megállítsa a népességcsökkenést és az ezzel járó elöregedést. 
700 2 |a Fóriánné Horváth Margit  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/2382/1/KBAN-16_41.pdf  |z Dokumentum-elérés  

Similar Items