Az ideális beszámoló bemutatása a számviteli szabályozások összehasonlításának segítségével
Mikor eljött az ideje annak, hogy a szakdolgozatomhoz témát válasszak, arra gondoltam, hogy olyas valamiről írok, ami az egyik legaktuálisabb a magyar számvitelben. Ez pedig a 2000. évi C. törvény változása Azonban ahhoz, hogy ezt kellőképpen ismertetni tudjam, szükség van arra, hogy előbb kitérjek...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2016
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Mikor eljött az ideje annak, hogy a szakdolgozatomhoz témát válasszak, arra gondoltam, hogy olyas valamiről írok, ami az egyik legaktuálisabb a magyar számvitelben. Ez pedig a 2000. évi C. törvény változása Azonban ahhoz, hogy ezt kellőképpen ismertetni tudjam, szükség van arra, hogy előbb kitérjek a magyar és a nemzetközi szabályozásra is. Dolgozatom első nagyobb részében a szabályozási hátteret mutatom be. A számvitel történetének részletezésével kezdem, mivel ez az alapja mindennek. A következő fejezet-ben a kontinentális és az angol-szász jogcsaládot fejtem ki, ezeknek különösen nagy jelen-tősége van, mert jellemzőik egyértelműen visszaköszönnek az egyes számviteli rendsze-rekben, például a kontinentális jogcsaládé a magyar számvitelben. Dolgozatom következő témája a jogharmonizáció, ami véleményem szerint nagyon fontos a gazdaság minden résztvevője számára. Ezután a számviteli rendszereket fejtem ki, úgy mint az Európai Unió szabályzása, a Nemzetközi Számviteli Standardok, a US GAAP. Mindegyik rend-szernél a történelmi háttérrel indítok, majd a szabályozások jellemzőit és intézményeit is bemutatom. Valamint írok a US GAAP és az IFRS konvergenciájáról. Következő nagyobb blokkban a hazai szabályozásról lesz szó. Itt szintén a szabályo-zás rövid történetével kezdek, majd a jelenlegi szabályozás részletezése után, kiemelem a számviteli törvény változásait. Fontos megemlíteni az eredménykimutatással kapcsolatos változásokat, amire a rendkívüli eredmény megszűnése és az osztalék elszámolásának megváltozása hat. Ezzel a változással a magyar szabályozás közeledett a nemzetközi sza-bályozáshoz, és a jövőben ez a közeledés valószínűleg folytatódik. Ezek után a beszámolókról esik szó. Áttekintem a különböző szabályozások beszá-molóit. Bemutatom a részeiket, szerkezetüket, formájukat, és a tartalmi jellemzőit, mind a három számviteli rendszerben: az IFRS-ben, a US GAAP-ben és a hazaiban. Dolgozatom végére érve pedig ezeket a szabályozásokat összehasonlítom, valamint véleményt formálok arról, hogy milyen is lehetne egy ideális szabályozás és a beszámoló. Az ideális beszámolót sok féleképpen jellemzem. Véleményem szerint formailag és szer-kezetileg szabadabbnak mondhatóak, ám informatívabbak. Tartalmilag, pedig nem úgy ha-tároznom meg, mint az IFRS-nél, hogy felsorolom a bemutatandó elemeket, hanem már a szerkezetből adódóan is látható a kötelező adattartalom. |
|---|