Három EU tagország személyi jövedelemadó rendszerének összehasonlító elemzése
A diplomadolgozatom témájául három európai uniós ország személyi jövedelemadó rendszerének vizsgálatát és összehasonlítását tűztem ki. A három ország: Magyarország és két német ajkú ország, Ausztria valamint Németország. A téma aktualitása, hogy egyre több magyar munkavállaló vállalkozik arra, hogy...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2016
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A diplomadolgozatom témájául három európai uniós ország személyi jövedelemadó rendszerének vizsgálatát és összehasonlítását tűztem ki. A három ország: Magyarország és két német ajkú ország, Ausztria valamint Németország. A téma aktualitása, hogy egyre több magyar munkavállaló vállalkozik arra, hogy külföldön, elsősorban tőlünk nyugatra eső országokban folytassák életüket. Ezért érdekes kihívásnak tartottam dolgozatomban bemutatni más országok személyi jövedelemadó rendszerét és egyúttal egy képet kialakítani a hazai rendszerrel való egyezőségekről és eltérésekről. A személyi jövedelemadó minden állam legfőbb bevételei közé tartozik, amely minden embert érint, ezért kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk legalább az alapokkal. Kutatásom célja, hogy érzékeltessem mekkora eltérés tapasztalható Magyarország, Ausztria és Németország jövedelemszintjeit, adózási feltételeit, adóelvonási arányait tekintve. A tanulmánynak azonban nem célja az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék részletezése. Munkámat hosszas kutatómunka előzte meg. Vizsgálatomat szekunder adatgyűjtési módszer alkalmazásával végeztem el. A három ország négy egyetemi könyvtárából származó szakirodalom felhasználásával sikerült egy komplex képet kialakítani a személyi jövedelemadó rendszerekről. A dolgozatban példákon keresztül mutatom be az egyedülálló munkavállaló és kétgyeremekes munkaválló országonkénti adóelvonási szintjeit. Az adóelvonás bemutatásához átlagbérekkel kalkuláltam, melyekhez szekunder adatokat vettem igénybe az OECD statisztikai adatbázisából. Több kalkulációt végeztem el és diagramokon keresztül szemléltettem az adóelvonási arányokat az átlagbér 67%-, 100%- és 150%-ánál egyedülálló és családos munkavállaló esetén. A kutatás ererdményeképpen elmondható, hogy az átlagbéreket tekintve nagy differencia mutatkozik hazánk és a másik két ország között mindkét családi állapotú munkavállalónál. Azonban ez a különbség Ausztria és Németország között nem ennyire számottevő. A munkavállalói és családi adókedvezményeket tekintetbe véve megállapítható, hogy hazánk ezekre kisebb hangsúlyt helyez. Ennek ellenére számításaim alapján Magyarország vonja el a legkevesebb személyi jövedelemadót a három ország közül. |
|---|