A bizalom szerepe a gazdaságban

A hagyományos közgazdaságtani nézetekkel szemben az elmúlt néhány évtizedben a köz-gazdaságtani kutatások új irányait tekintve megfigyelhető, hogy egyre inkább helyet kap az a megközelítés, amely a gazdasági folyamatok és az egyének döntései hátterében vizsgálja az emocionális hatásokat is. Dolgozat...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Pócza Alexandra
Other Authors: Gulyás Gyula (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2015
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 02666nta a2200157 i 4500
001 dipl134
005 20150526090855.0
008 150518s2015 hu om 0|| hun d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Pócza Alexandra 
245 1 2 |a A bizalom szerepe a gazdaságban  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Alexandra Pócza 
246 1 0 |a The role of trust of economy  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2015 
520 3 |a A hagyományos közgazdaságtani nézetekkel szemben az elmúlt néhány évtizedben a köz-gazdaságtani kutatások új irányait tekintve megfigyelhető, hogy egyre inkább helyet kap az a megközelítés, amely a gazdasági folyamatok és az egyének döntései hátterében vizsgálja az emocionális hatásokat is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy az egyes emocionális hatások közül a bizalom, vagy éppen annak hiánya hogyan befolyásolja az egyén gazdasági cselekvéseit, illetve a gazdasági folyamatokat. Igyekszem bemutatni és egymással ütköztetni a közgazdászok nézeteit a bizalomra, mint társadalmi értékre, valamint a bizalom hiányából fakadó tranzakciós költségekre vonatkozóan. Az elméleti megalapozást követően dolgozatomban az elmúlt évek gazdasági folyamatait alapul véve, gyakorlati példákon keresztül mutatom be, hogy milyen hátrányokkal járhat a bizalom túl alacsony szintje egy társadalomban. Ennek kapcsán kifejtem a 2008-as gazdasági válság kialakulásának okait, valamint a hazai gazdaságban lezajló egyes folyamatokat. Kitérek arra is, hogy a központi bankoknak, valamint a kormányzatoknak milyen szerepet kell betölteniük a bizalom fenntartásának, vagy - egy válság idején - visszaállításának érdekében. Az egyes gazdasági szereplők között fennálló különböző bizalmi szintek közül a fogyasztói bizalom bemutatására térek ki részletesen, ugyanis ebben a dimenzióban ragadható meg talán a legtisztábban az egyes cselekvések és döntések mögött meghúzódó emocionális motiváció és a gazdasági szereplők közötti viszony bizalmi jellege. Részletesen elemzem a hagyományos közgazdaságtan döntésekre vonatozó felfogását, a viselkedési közgazdaságtan ettől való eltéréseit, valamint azt, hogy ez milyen új kihívások elé állítja a fogyasztóvédelmet. Végül a magyar szabályozáson keresztül bemutatom, hogy az állam milyen szabályozással pótolja a maximális bizalom hiányát, hogy kiegyensúlyozza a fogyasztók kiszolgáltatott helyzetét. 
700 1 |a Gulyás Gyula  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/134/1/szakdolgozat%20v%C3%A9gleges.pdf  |z Dokumentum-elérés