A Visegrádi országok felzárkózásának kritikai elemzése
Az Európai Unió csatlakozását megelőzően és azt követően sok szakember vizsgálta, hogy a kelet-európai országok mennyire voltak nyitottak és fejlődésre képesek. Legtöbbször a centrum és periféri viszonyát, kapcsolatát és a periférián lévő országok felzárkózását vizsgálták. A Berlini Fal leomlása óta...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Published: |
2015-12-14
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| LEADER | 03419nta a2200157 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl1306 | ||
| 005 | 20160216215354.0 | ||
| 008 | 160125s2015 hu om 0|| d | ||
| 040 | |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 2 | |a Ferenczi-Nagy Máté | |
| 245 | 1 | 2 | |a A Visegrádi országok felzárkózásának kritikai elemzése |h [elektronikus dokumentum] / |c Máté Ferenczi-Nagy |
| 246 | 1 | 0 | |a A Visegrádi országok felzárkózásának kritikai elemzése = The Catching up of the Visegrád Group - A Critical Analysis |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2015-12-14 | ||
| 520 | 3 | |a Az Európai Unió csatlakozását megelőzően és azt követően sok szakember vizsgálta, hogy a kelet-európai országok mennyire voltak nyitottak és fejlődésre képesek. Legtöbbször a centrum és periféri viszonyát, kapcsolatát és a periférián lévő országok felzárkózását vizsgálták. A Berlini Fal leomlása óta negyed évszázad állt rendelkezésre, hogy a liberális piacgazdaság tőkét, piacot, versenyképességet és lehetőséget teremtsen ezen országok számára. Diplomadolgozatomban a Visegrádi országokkal foglalkoztam. Kutatásomat két fő kérdés vezérelte: Van-e konvergencia? Ha igen, akkor az milyen minőségű és mennyiségű. Vizsgálatom a Visegrádi országok felzárkózására irányult. Dolgozatomban makrogazdasági-, társadalmi és innovációs mutatókon keresztül elemeztem leginkább. A nemzetközi statisztikákból rendelkezésre álló adatokból az elmúlt tíz-, tizenkét évet dolgoztam fel. Ezen adatsorokból saját készítésű grafikonokat, ábrákat készítetttem, hogy jobban szemléltessem Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében hogyan változtak a mérőszámok. Sikerült-e a felzárkózás a fejlettebb államok átlagához, és ha igen az milyen dinamikával történt. A Visegrádi országok mutatói alapján elkészítettem egy összefoglaló-értékelő táblázatot is, ahol jól látható az országok teljesítménye. A felzárkózás minőségi és mennyiségi adatok alapján is értékeltem. A V4-ek átlaga erősen konvergál az alábbi mutatókban a fejlettekéhez: GNI, K+F, tanult idegen nyelvek, autópályák építése. Ami hátráltatja a konvergálást és elmaradások vannak azok a: közvetlen működőtőke befektetések, globális-, és üzleti versenyképességi index, GINI. Az egyértelműen megállapítható, hogy Csehország mutatói a legmagasabbak és azok állnak legközelebb a fejlettebb országokéhoz. Szlovákia esetében a mutatók értéke a legalacsonyabb. Felzárkózást illetően határozottan kijelenthető, hogy a vizsgált időszakban Lengyelország volt a legdinamikusabb a V4-ek között. Magyarország teljesítménye és dinamikája a legrosszabb. Kritikus pontok és erős leszakadás mutatkozik a munkanélküliségben, a közvetlen működőtőkében, az egy tanuló által tanult idegen nyelvben. Amennyiben ezen országok teljesítménye hasonló lesz az elkövetkező tíz-, tizenkét évben, úgy a kitűzött cél és felzárkózás még nem fog teljesülni. Viszont az elkövetkező hét évben amikor még az Európai Uniótól nagy támogatási összegeket lehet igényelni, abból lehet egy erős, fenntartható dinamikus növekedést produkálni. | |
| 700 | 1 | |a Pogátsa Zoltán |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.uni-sopron.hu/1306/1/KMAL-16_08.pdf |z Dokumentum-elérés |