Létezik-e európai védelem? A biztonsági fenyegetések hatása az Európai Biztonság-, és Védelempolitikára
A bipoláris rendszer megszűnése után a biztonság, mint komplex jelenség átlényegült. Mivel az ellenség megszűnt, a katonai szempontok helyett inkább a gazdasági tényezők kerültek előtérbe a biztonság fenntartásával kapcsolatban. A kiszámítható fenyegetést, a kiszámíthatatlan kockázatok váltották fel...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A bipoláris rendszer megszűnése után a biztonság, mint komplex jelenség átlényegült. Mivel az ellenség megszűnt, a katonai szempontok helyett inkább a gazdasági tényezők kerültek előtérbe a biztonság fenntartásával kapcsolatban. A kiszámítható fenyegetést, a kiszámíthatatlan kockázatok váltották fel, amelyeknek elhárítása koránt sem könnyű fela-dat. Felszínre törtek olyan kihívások, mint például a bukott államok problémája, a terro-rizmus, szervezett bűnözés, a kibertámadások, az energiáért folytatott harc, vagy éppen az eladósodottság. Ezekre az új fenyegetésekre ma már nem lehet kizárólag katonai eszkö-zökkel válaszolni. A védelemgazdaság segíthet az országot felkészíteni a fenyegetésekre, így a gazdasági biztonság fenntartható, azaz működőképes tud lenni az adott ország, vagy akár egy közösség. Az Európai Unió gazdasági biztonsága csakis szilárd védelemmel tarható fenn. Ehhez jól működő biztonság- és védelempolitikára, valamint megfelelően finanszírozott, valódi képességekkel rendelkező válságkezelésre van szükség. Ez a védelem garantálja a biztonságot a kockázatokkal szemben. Az EU rendelkezik a megfelelő intézményrendszer-rel, dokumentumokkal és válságkezelői tapasztalattal. Ennek ellenére a politikai akarat hi-ánya, a védelmi kiadások csökkentése illetve a valódi képességek hiánya miatt az Unió nem képes fenntartani a biztonságát. A tagállamok nem működnek együtt, pazarló védelmi kiadásokkal rendelkeznek, valamint a meglevő képességekre nem épül megfelelő stratégia egy-egy biztonsági kihívás elhárítására. Feltérképezem azokat a biztonsági fenyegetéseket, amelyek hatással vannak az EU-ra, majd megvizsgálom az Unió Közös Biztonság- és Védelempolitikáját, legfontosabb dokumentumait, intézményeit. Ezután válságkezelési képességeit, tevékenységeit mutatom be, hogy megfogalmazhassam mit tett, vagy nem tett a Közösség, hogy fenntartsa a biztonságot. Sajátos elképzelésem, - amely kissé utópisztikusnak tűnhet – egy megoldási kísérlet lesz a sok közül. Az én modellem alapját az Afganisztánban működő Tartományi Újjáépítési Csoportok szervezeti felépítése, működése adta. Ennek segítségével egy a gyakorlatban is létező együttműködési modell jöhet létre valódi hadsereggel, amely képes lehet egyszerre, egy helyen, együtt rövid idő alatt, költséghatékonyabban a biztonságot fenntartani a tran-szatlanti térségben az elkövetkező évtizedekben. |
|---|