"Orvos" elvándorlás, avagy a képzett munkaerő elvándorlás megállítása
Napjainkban gyakran jelennek meg hírek a sajtóban felhívva a figyelmet a munkaerő el-vándorlás jelenségére, melynek demográfiai, gazdasági hatásai az itthon maradó társadalomra és a gazdaságra kedvezőtlenek. A folyamat megállítására hozott állami intézkedések még nem hozták meg a kívánt eredményt, e...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015-12-03
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Napjainkban gyakran jelennek meg hírek a sajtóban felhívva a figyelmet a munkaerő el-vándorlás jelenségére, melynek demográfiai, gazdasági hatásai az itthon maradó társadalomra és a gazdaságra kedvezőtlenek. A folyamat megállítására hozott állami intézkedések még nem hozták meg a kívánt eredményt, ezért kezdtem el foglalkozni a témával. Dolgozatomban áttekintem az emberi tőke fogalmának kialakulását, jellemzését, rendszerezését, mérésének lehetőségeit. Illetve a vándorlás általános típusait, okait, magyarországi jellemzőit, és hatását a munkaerőpiacra. Bemutatom a folyamat megállítására hozott állami intézkedéseket és arra keresem a választ lehetséges-e jobb, hatékonyabb megoldás. Egy a sportéletből vett analógiára építve, azt át és tovább gondolva az állam által finanszírozott képzési költségek gazdasági szervezetekkel történő megtéríttetését javasolom a szakmai kamarák szerepének bővítésével. Ennek formája az egészségügyi dolgozók, orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek esetében a működési engedély és annak használati jogában áll. A képzett munkaerő képzési költségének gazdasági szervezeteknél történő bekerülési, beszerzési, előállítási érték elszámolásának meghatározásához számítási mód-szerem a KSH éves oktatási statisztikáin, az átlagos éves fogyasztói árindexen, a felsőoktatási felvételi tájékoztatón és az OKJ képzések önköltségi térítési díjain alapul. Számításokat végeztem az alap, közép, felsőoktatási és OKJ végzettségek lehetséges eseteire. Majd technikai jellegű javaslatokat teszek a felsőoktatási törvényben szabályozott fogyasztói ár-index használata helyett és a szakképzési hozzájárulási alap számításánál alkalmazott vetítési alap megváltoztatására. Végül a megoldási javaslatom bevezetése esetén szükséges adókivezetési, megszüntetési feladatot, a lehetséges hatásokat, következményeket vizsgálom meg. Véleményem szerint a javasolt megoldás meghozhatja az elvándorlás csökkenését valamint az Európai Unióban is általánosan alkalmazható. |
|---|