Okos otthon modellezése
A dolgozat célja az okos otthonok definiálása, a megszületésükhöz vezető út bemutatása, illetve a mai technológiák vizsgálata. Terítékre kerül két modell elkészítése is, az egyik a Loxone megoldásával, a Loxone Miniszerverrel, a másik pedig egy Raspberry Pi nevű miniszámítógép segítségével. Szakdolg...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015-12-02
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A dolgozat célja az okos otthonok definiálása, a megszületésükhöz vezető út bemutatása, illetve a mai technológiák vizsgálata. Terítékre kerül két modell elkészítése is, az egyik a Loxone megoldásával, a Loxone Miniszerverrel, a másik pedig egy Raspberry Pi nevű miniszámítógép segítségével. Szakdolgozatomat az otthon okosításra több-kevesebb sikerrel tett hőskori probálkozások rövid áttekintésével kezdem, melyet az okos otthonok alapjainak tárgyalása követ. Itt bemutatásra kerülnek a főbb komponensek és az azok közti kommunikáció lehetséges variációi is. Ezekben egy kissé mélyebbre is merészkedem, hiszen ezután három világszerte elterjedt protokollról írok, melyek a táptalajt biztosították a terület fejlődéséhez. Betekintést nyújtok az úttörőnek tekinthető X10 protokoll működésének alapjaiba, mely a villamos hálózatot használja kommunikációs csatornaként. Itt megvizsgálom az üzenetek felépítését és a lehetséges utasításokra is kitérek, illetve megemlítem az érdemeit, és a hiányosságait is. Ezt követően két vezeték nélküli technológiáról, a ZigBee-ről és a Z-Wave-ről, illetve az ezekhez kapcsolódó szervezetekről, a ZigBee Alliance-ról, illetve a Zen-Sys-ről esik szó. A ZigBee alapjául szolgáló IEEE 802.15.4 protokollról is említést teszek, ezt követően pedig ismertetem a támogatott hálózati topológiákat és az eszközök hálózatban játszott szerepeire is kitérek. Ezután egy rövid összehasonlítás keretében összegzem az ezen protokollokat használó eszközök alkalmazásainak előnyeit és hátrányait. Munkámat a nagy gyártók megoldásainak bemutatásával folytatom, elsőként az Insteon-nal, ahol rövid cégtörténeti áttekintés után kiemelem alkalmazásának előnyeit és a rendelkezésre álló eszközök sokszínűségét is. A SmartThings és Samsung páros érdekfeszítő történelméről is említést teszek pár sor erejéig, majd megvizsgálom a SmartThings Hub-ot, illetve az IFTTT nevű mobilalkalmazással való együttműködését is megemlítem. Mindezek után a Loxone-ról írok és a Smart Home megoldását részletezem, a Loxone Miniszervert. Vázolom ennek paramétereit, perifériáit és kiegészítőit, illetve útmutatást nyújtok az üzembe helyezéshez és tájékoztatást adok a lehetséges hibakódokról. Ezután áttérek a munka gyakorlati részére, a Loxone modell elkészítésének menetére, a szükséges kellékekre, a modell tervezésére és bemutatására. Mivel itt a vezérlőprogram létrehozásához nélkülözhetetlen a Loxone Config nevű program ismerete, ezért annak működését, illetve funkcióit is részletesen tárgyalom és egy-két ábrával illusztrálom a hivatalos mobilalkalmazás működését. A másik modellt Raspberry Pi-vel valósítottam meg, így ezt az eszközt is bemutatom a fontosabb tulajdonságaival együtt, ezután pedig rátérek a kimenetek és bemenetek vezérlésének módjára és arra az egyszerű szkriptre, mely megvalósítja a számunkra szükséges funkciókat. Végezetül dióhéjban összehasonlítom a különböző technológiákat felhasználói szemszögből. |
|---|