A kommunikáció jelentősége az egészségügyben
Szakdolgozatomban egy olyan témát dolgoztam fel, mely véleményem szerint kiemelt fi-gyelmet érdemel a mai világban. Az egészségügyi szakdolgozók, illetve orvos és beteg közötti kommunikáció fejlesztésére, javítására sokkal több energiát és időt kellene fordíta-ni. Dolgozatomban széleskörű áttekinté...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Szakdolgozatomban egy olyan témát dolgoztam fel, mely véleményem szerint kiemelt fi-gyelmet érdemel a mai világban. Az egészségügyi szakdolgozók, illetve orvos és beteg közötti kommunikáció fejlesztésére, javítására sokkal több energiát és időt kellene fordíta-ni. Dolgozatomban széleskörű áttekintést adok az orvos, szakdolgozó, illetve a beteg kommunikációjának buktatóiról, nehézségeiről, jelenlegi problémáról. A kérdőíves felmé-réssel készült primer kutatásom eredményeit mutatom be, a kérdőív tapasztalatait fejtem ki saját következtetésekkel, egyéni gondolatokkal és esetlegesen megoldási javaslatokkal. A feltételezett hipotéziseimet többnyire alátámasztották. A kapott eredmények a be-tegek nagyobbrészt elégedettek az orvos és betege között zajló kommunikáció milyensé-gével, az orvosok empatikus készségével. Ez a mai gazdasági helyzetnek az egészségügyi ellátásra kifejtett hatását tekintve szép eredmény. Azt mutatja, hogy bár az egészségügy gazdasági szempontból bajban van, az egészségügyi személyzet még megfelel az esküjében tett fogadalmaknak. Az egészségügyi személyzet külföldre vándorlása, valamint az orvostársadalom el-öregedése, és az ezekből fakadó egészségügyi dolgozói hiány vezet az időhiányra, amit a beteggel tölthetne a szak személyzet. Az a feltevés is igazolódott, hogy a betegek jobban meg vannak elégedve a magán-rendeléseken történő kommunikációval, mint az OEP által finanszírozott rendeléseken tör-téntekkel. A saját rendelésen egy orvos befolyásolni tudja az ellátás milyenségét, az ellá-tandó betegek számát, a környezet milyenségét, míg az államilag finanszírozott rendelése-ken bizonyos területeken meg van kötve a keze. Az orvostól való távozáskor a betegek többsége nincs megelégedve a tájékoztatás minőségével, feltett hipotézisem azonban nem igazolódott. Az orvos perek legnagyobb ré-sze mindig a hibás betegtájékoztatásból eredt. Ezért az utóbbi időben az egészségügyi személyzet és az egészségügyi intézetek vezetői is nagy hangsúlyt fektetnek a betegtájé-koztatás javítására. A kutatás eredményéből azt a konzekvenciát vontam le, hogy az egészségügyben zajló, a betegekkel szembeni kommunikáció fejlesztésére, javítására kell időt, energiát, és pénzt fordítani. Mind ezt be kell építeni a szakdolgozói és orvos képzésbe. |
|---|