Az elmúlt évek dohányzást korlátozó intézkedéseinek hatása a fogyasztói magatartásra
A dohányzás elkerülése, és a fiatalok körében való csökkentése fokozottan fontos ügy hazánkban és világszerte. Magyarország 2004. május 1-én lett az Európai Unió tagja, a csatlakozást követően jellemzően egyre szigorúbb a dohányzás visszaszorítását elősegítő jogszabályok bevezetésére került sor. Ma...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A dohányzás elkerülése, és a fiatalok körében való csökkentése fokozottan fontos ügy hazánkban és világszerte. Magyarország 2004. május 1-én lett az Európai Unió tagja, a csatlakozást követően jellemzően egyre szigorúbb a dohányzás visszaszorítását elősegítő jogszabályok bevezetésére került sor. Ma már globális tendencia, hogy az egészségtudatosság jegyében az országok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nemdohányzók védelme és a dohányzók arányának csökkentése érdekében meghozott szabályozási környezetre. Magyarországon 2012. január 1-én lépett életbe a dohányzási tilalom közterületeken és zárt légterű nyilvános helyeken, majd 2012. szeptember 11-én az Országgyűlés jelentős többséggel elfogadta a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására irányuló és a dohánytermékek kiskereskedelmét államosító úgynevezett „trafiktörvényt”. A törvény 2013. július 1-én lépett hatályba. Elfogadása előtt hosszas viták előzték meg, hatalmas port kavart és rengeteg negatív kritikával illették a hazai dohánypiac szereplői. Az új rendszer a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozta a dohány nagykereskedőket és a feketepiac felerősödéséhez vezetett. A törvény nagy hatással volt a dohánytermék-piac összes szereplőjére, átalakította a fogyasztói szokásokat és az egész dohány kiskereskedelmet, mivel annak államosításáról határoz. A várt és nem várt hatások alapján megkérdőjelezhető, hogy sikeres volt-e a piacszabályozás bevezetése. Szakdolgozatom összegzi a vonatkozó elméleti hátteret, majd saját kutatásban bizonyosodik meg a szekunder kutatásban felvázolt állításokról. Sorra vettem azokat a külső és belső tényezőket, melyek a dohányzási magatartást befolyásolhatják, majd primer kutatásom keretében megvizsgáltam a hazai dohányos fiatalok körében megfigyelhető változásokat, összefüggéseket. Kvalitatív kutatást végeztem, dohányzó fiatalok segítségével készült fókuszcsoportos interjúkon keresztül vizsgáltam a célcsoport attitűdjét, dohányzással kapcsolatos motivációját, illetve általános véleményüket a magyarországi szabályozási környezettel kapcsolatosan. Kutatásom eredményei összességében alátámasztották más tanulmányok állításait és előzetes feltevéseimet, miszerint a kezdeti negatív megítélés ellenére a különféle szabályozások normaként történő elfogadása az idő múlásával általánosan bekövetkezik. Az elmúlt évek dohányzást korlátozó intézkedései és a fokozatos áremelkedések hatással voltak a fiatalok dohányzási szokásaira, leginkább az alternatív módszerek előtérbe kerülése figyelhető meg. |
|---|