Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata

Az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan gazdasági tevékenység, amely jelentős mennyiségű atmoszférikus szén tartós kivonását is lehetővé teszi. Kutatásunk célja a nyersfa termékek teljes életciklusán belül rávilágítani, az erdei termelési modul hazai fahasználati szubmoduljának szénlábnyomára. A fahasz...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Authors: Polgár András, Pécsinger Judit (Author), Horváth Adrienn (Author), Szakálosné Mátyás Katalin (Author), Horváth Attila László (Author), Rumpf János (Author)
Format: Article
Published: Erdészeti Tudományos Intézet 2018
Series:ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 8 No. 1
Subjects:
Online Access:http://publicatio.uni-sopron.hu/1594
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03208nab a2200265 i 4500
001 publ1594
005 20180916154613.0
008 180916s2018 hu o 0|| d
022 |a 2062-6711 
024 7 |a 10.17164/EK.2018.014  |2 doi 
024 7 |a 3415863  |2 mtmt 
040 |a Soproni Egyetem Publicatio Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Polgár András 
245 1 0 |a Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata  |h [elektronikus dokumentum] /  |c András Polgár 
260 |a Erdészeti Tudományos Intézet  |c 2018 
300 |a 227-245 
490 0 |a ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK  |v 8 No. 1 
520 3 |a Az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan gazdasági tevékenység, amely jelentős mennyiségű atmoszférikus szén tartós kivonását is lehetővé teszi. Kutatásunk célja a nyersfa termékek teljes életciklusán belül rávilágítani, az erdei termelési modul hazai fahasználati szubmoduljának szénlábnyomára. A fahasználatok technológiai vonatkozásainak környezeti vizsgálata fontos kiegészítést jelenthet az eddigi klímakutatásokhoz. A fahasználat rövidfás munkarendszereinek környezeti hatásminősítését valósítottuk meg az életciklus-elemzés (LCA) módszerével. Közös funkcionális egységre vetítve az elő és véghasználatok összehasonlító környezeti LCA-ját végeztük el: bükk, tölgy, luc, akác, nemesnyár állományokban. A jellemző technológiákat szénlábnyomuk (GWP) alapján rangsoroltuk, fahasználati életút szakaszonként differenciáltan és a teljes fahasználati életciklusra vonatkozóan is. Területhasználati megközelítésben a hektáronként vett abszolút szénlábnyom (együttesen a fosszilis és biotikus eredetű) vizsgálata szerint a legjelentősebb hatással a véghasználati életútszakasz járt. A szénlábnyomhoz való hozzájárulás %-ában a véghasználatok esetén a „nemesnyár (8%) – bükk (9%) – luc (11%) – akác (35%) – tölgy (37%)” növekvő technológiai rangsort kaptuk. Az állományok rangsora az abszolút szénlábnyom alapján a teljes technológiai életciklusban a „nemesnyár (77109,06) – luc (120868,7) – bükk (165050,7) – akác (354843,2) – tölgy (439544,1)” rangsort adta (GWP 100 years: [kg CO2-Equiv.] értékek szerint). A technológiai folyamatok tisztán fosszilis eredetű szénlábnyomát illetően azonban a teljes életciklusban a „bükk (2326,0) – tölgy (7679,89) – nemesnyár (9063,94) – luc (11109,85) – akác (11206,34)” rangsor adódott (GWP 100 years: [kg CO2-Equiv.] értékek szerint). Miután megállapítottuk az egyes folyamatok klímaváltozáshoz való hozzájárulását, ökológiai kockázatbecslést kapcsoltunk hozzá. A szénmegkötési potenciál meghatározásával megállapítottuk, hogy a nyersfa termékek alacsony emissziójú nyersanyagként ítélhetők meg. 
650 4 |a agrármuszaki tudományok 
700 0 1 |a Pécsinger Judit  |e aut 
700 0 1 |a Horváth Adrienn  |e aut 
700 0 2 |a Szakálosné Mátyás Katalin  |e aut 
700 0 2 |a Horváth Attila László  |e aut 
700 0 2 |a Rumpf János  |e aut 
856 4 0 |u http://publicatio.uni-sopron.hu/1594/1/2018_014_u.pdf  |z Dokumentum-elérés