A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján

A faállományok növekedésének vizsgálata az erdészeti kutatás egyik központi kérdése. A klímaváltozás várható hatásainak értékelésében is fontos ez a témakör. A klímaváltozás miatt az erdők növekedési feltételei is megváltoznak Közép-Európában és ezeket a változásokat általában kedvezőtlennek tekintj...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Illés Gábor
Format: Article
Published: Erdészeti Tudományos Intézet 2018
Series:ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 8 No. 1
Subjects:
Online Access:http://publicatio.uni-sopron.hu/1591
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03172nab a2200205 i 4500
001 publ1591
005 20180916154206.0
008 180916s2018 hu o 0|| d
022 |a 2062-6711 
024 7 |a 10.17164/EK.2018.007  |2 doi 
024 7 |a 3415856  |2 mtmt 
040 |a Soproni Egyetem Publicatio Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Illés Gábor 
245 1 2 |a A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Gábor Illés 
260 |a Erdészeti Tudományos Intézet  |c 2018 
300 |a 105-118 
490 0 |a ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK  |v 8 No. 1 
520 3 |a A faállományok növekedésének vizsgálata az erdészeti kutatás egyik központi kérdése. A klímaváltozás várható hatásainak értékelésében is fontos ez a témakör. A klímaváltozás miatt az erdők növekedési feltételei is megváltoznak Közép-Európában és ezeket a változásokat általában kedvezőtlennek tekintjük. A növekvő gyakoriságú hőhullámok és aszályok limitálják a gazdaságilag fontos fafajok növekedését. Ennek a kérdésnek a vizsgálatához a kocsánytalan tölgy növekedését értékeltük statisztikai alapokon a termőhelyi (bioklimatikus és talaj) paraméterekkel összefüggésben. A tanulmányban az Országos Erdőállomány Adattár 4594 fafajsorát dolgoztuk fel az elegyetlen, mag eredetű állományokra koncentrálva. A szükséges klimatikus adatokat a Climate EU adatbázis szolgáltatta. Az 1961-1990 közötti éveket tekintettük a klimatikus bázis időszaknak. A 2041-2070 közötti éveket tekintettük a megváltozott klímájú időszaknak az RCP 4.5 kibocsátási forgatókönyven alapuló klímamodellek előrejelzéseit használva. A nem klimatikus termőhelyi és talaj adatokat a legújabb magyarországi termőhelyi adatbázisokból vettük. Az R random forest csomagjával hoztunk létre predikciós modelleket a fatermési osztály becslésére a bázisidőszakra vonatkozóan a talajtani és bioklimatikus változók felhasználásával. A modell sorozat eredményeit adattári teszt területeken és az FNM pontokon teszteltük. A becslések pontossága relatív magas 62-83%-os értéket mutatott fatermési osztályonként 77%-os átlaggal. A modelleket a jövő időszakra nézve is lefuttattuk, hogy a fatermési osztály változásokat becsülni lehessen. Az eredmények azt mutatták, hogy a jó fatermési osztályú területek kiterjedése jelentősen lecsökken és várhatóan északi és nyugati irányba tolódik el a jövőben. Az Alpokalján, a Dél-Dunántúlon és a Dunántúli-Középhegységben a jó fatermési csoportba tartozó területek nagy valószínűséggel közepes, vagy gyenge fatermésű területekké válnak. Az Északi-Középhegységben nem változik jelentősen a fatermési osztályok előfordulási valószínűsége. Összességében a kocsánytalan tölgy fatermési potenciálja inkább kedvezőtlenebb irányba változik a következő évtizedekben. 
650 4 |a erdészeti és vadgazdálkodási tudományok 
856 4 0 |u http://publicatio.uni-sopron.hu/1591/1/2018_007_u.pdf  |z Dokumentum-elérés