Környezeti tényezők hatása erdei fák fiziológiai állapotára
Disszertációmban kidolgoztam és teszteltem egy olyan új eljárást, amely a fák lombozatának reflexiós spektrumai alapján képes a különböző fiziológiai állapotok (elsősorban a szárazságstressz) jellemzésére. Ennek érdekében kidolgoztam az állapotfüggő korreláció koncepció spektrometriai mérésekre tört...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015-06-12
|
| Subjects: | |
| Online Access: | http://doktori.uni-sopron.hu/509 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Disszertációmban kidolgoztam és teszteltem egy olyan új eljárást, amely a fák lombozatának reflexiós spektrumai alapján képes a különböző fiziológiai állapotok (elsősorban a szárazságstressz) jellemzésére. Ennek érdekében kidolgoztam az állapotfüggő korreláció koncepció spektrometriai mérésekre történő kiterjesztését. Az állapotfüggő regressziók megváltozása ugyanis a növény fiziológiai szabályozásának módosulását jelzi, ami ezért alkalmazható a stressz korai kimutatására. A növények adaptációs- és stressztűrő képességének vizsgálata kiemelt fontosságú mind a mezőgazdasági termelés, mind pedig az erdőgazdálkodás szempontjából. Ehhez azonban érzékeny, de egyszerűen alkalmazható módszerek szükségesek. A roncsolásmentes spektrometriai vizsgálatok magukban rejtik ezeket a lehetőségeket, de a széleskörűen alkalmazott Vegetációs Indexeknek vannak bizonyos korlátaik, ezért szükség volt egy új megközelítés kidolgozására. Az eljárás teszteléséhez kifejlett kocsánytalan tölgy és bükk fák egy részénél mesterséges szárazságot (tartós talajnedvesség csökkenést) idéztem elő, és rendszeres levélmintavétel segítségével elemeztem a lombozat reflexiós spektrumait, a környezeti tényezők folyamatos monitorozása mellett. Bizonyos hullámhosszpárok erős állapotfüggő korrelációs kapcsolatot mutattak, melyet a környezeti körülmények természetes változása befolyásolt. A talajnedvesség tartalom változása pedig az állapotfüggő regressziók érzékenységének megváltozását eredményezte, ezért ez a változás a szárazságstressz indikátorának tekinthető. A kidolgozott eljárás új távlatokat nyithat a növényi stressz és az adaptációs képesség vizsgálatában. |
|---|