Ablakok hőtechnikai elemzése, az üvegezés teljesítőképességének javítása
Az épületek energetikai tulajdonságának javítását és a megtakarítási lehetőségek minél jobb kihasználását célzó energetikai direktívák, rendeletek közvetlenül hatnak az épületek homlokzatának szerves részét képező ablakszerkezetekre. Mivel még a legkorszerűbb nyílászárók sem képesek megközelíteni az...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2014-09-01
|
| Subjects: | |
| Online Access: | http://doktori.uni-sopron.hu/463 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Az épületek energetikai tulajdonságának javítását és a megtakarítási lehetőségek minél jobb kihasználását célzó energetikai direktívák, rendeletek közvetlenül hatnak az épületek homlokzatának szerves részét képező ablakszerkezetekre. Mivel még a legkorszerűbb nyílászárók sem képesek megközelíteni az épülethatároló falazat hőátbocsátásának értékét indokolt ezen terület célirányos fejlesztése, az energiaveszteség csökkentése. Kutatásom fő célja tisztázni, hogy a jelenleg elterjedten alkalmazott ablakszerkezetekkel, anyagokkal, megoldássokkal hőtechnikailag milyen szint érhető el, továbbá egy hatékony megoldást ajánlani az ablakok hőszigetelésének további fokozására. A disszertációban végeselem módszer (VEM) alkalmazásával meghatároztam három fa, illetve fa-alumínium kombinációjú kerettel rendelkező ablakszerkezetre a hőtechnikai teljesítőképességet. Az ablakok „független” termékként való vizsgálata mellett elvégeztem azok három különféle típusú falszerkezetbe illesztett számítógépes modellezését is. A beépített ablak üvegezésének vizsgálatára, ellenőrzésére vonatkozóan helyszíni méréseket végeztem, ami a számítógépes és laboratóriumi vizsgálatokkal szemben, valós környezeti hatások mellett történt. A mérés eredményeit az alkalmazott matematikában ismert transzformációkkal értékeltem, továbbá sikerült olyan spektrális diagramokat készíteni, amelyekkel egyértelműen jellemezhetőek a hőtranszport folyamatok. Az üveg optikai és termikus teljesítőképességének javítására irányulóan egy, a nanotechnológiában ismert eljárást (LbL) alkalmaztam. A kutatás ezen részében az elektrosztatikus önrendeződéses eljárással 3 félvezető anyag (TiO2, ZnO és SiO2) felhasználásával kilenc féle ultravékony bevonatot készítettem. Az alkalmazott anyagokkal és módszerrel sikerült az ablaküveg hőátbocsátását csökkenteni. |
|---|