"Az vagy, amit megeszel" magyar ember, magyar élelmiszer? /
Dolgozatom témája a fogyasztói magatartás vizsgálata a hazai termékek kapcsán, különös figyelmet fordítva a generációk közötti különbségekre. A vizsgálatot szakirodalmi feldolgozással kezdtem, majd primer kutatásomat online kérdőíves felméréssel végeztem el. Célom az volt, hogy választ kapjak arra,...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2021
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| LEADER | 03705nta a2200157 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl8233 | ||
| 005 | 20220506074313.0 | ||
| 008 | 220506s2021 hu om 0|| hun d | ||
| 040 | |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Szalka Petra | |
| 245 | 1 | 0 | |a "Az vagy, amit megeszel" |h [elektronikus dokumentum] : |b magyar ember, magyar élelmiszer? / |c Petra Szalka |
| 246 | 1 | 0 | |a „You are what you eat”: Hungarian man, Hungarian food? |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2021 | ||
| 520 | 3 | |a Dolgozatom témája a fogyasztói magatartás vizsgálata a hazai termékek kapcsán, különös figyelmet fordítva a generációk közötti különbségekre. A vizsgálatot szakirodalmi feldolgozással kezdtem, majd primer kutatásomat online kérdőíves felméréssel végeztem el. Célom az volt, hogy választ kapjak arra, hogy Magyarországon a fogyasztók keresik-e a hazai árucikkeket vásárlásaik során, hogyan valósul ez meg a gyakorlatban, és mutatkozik-e differenciálódás az egyes nemzedékek között. Arra is kerestem a választ, hogy be-szélhetünk-e hazánkban egészségtudatos fogyasztókról és hogy van-e összefüggés az egészségtudatosság és a magyar élelmiszerek priorizálása kapcsán. Kutatásom során hét teóriát állítottam fel, amelyek értékeléséhez a Microsoft Excel és az IBM SPSS statisztikai programokat használtam. Első hipotézisemben azt állítottam, hogy az Y és Z generációk keresik inkább a hazai termékeket, de a vizsgált kereszttáblák és a Gamma értéke alapján ezt a feltevésemet elutasítottam, mert inkább a Baby boomerekre és az X-esekre jellemző. A Khi négyzet próba a második és a harmadik teóriám kapcsán nem mutatott összefüggéseket. Előbbi arra vonatkozott, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és jövedelműek támasztanak nagyobb keresletet a hazai termékek iránt, utóbbi pedig arra vonatkozott, hogy a hazait nem keresők körében a feladatorientált vásárlás jellemző. Sem a leíró statisztika, sem pedig a Khi négyzet próba segítségével nem találtam egyértelmű összefüggéseket a változók között, amely azt bizonyítaná, hogy bármelyik fogyasztói szegmensre is egyértelműen jellemző a feladat-orientált vásárlás. A H4a és H4b hipotézisek kapcsán szignifikáns kapcsolatot találtam. Te-hát aki szívesebben vásárol védjeggyel ellátott terméket, az szívesebben vásárol hazai termékeket is, így a H4a elképzelésemet elfogadtam. A H4b esetében pedig a generációk és a védjegyek között minősült szignifikánsnak a kapcsolat. Az elméletem egyik fele, mely szerint inkább a fiatalok nincsenek tisztában a védjegyek jelentésével bizonyítást nyert, de a teljes mintát vizsgálva a fogyasztók nagyobb aránya ismeri őket, ezért az a feltevésem, hogy a fogyasztók inkább nincsenek tisztában a védjegyek jelentésével cáfolatot nyert. A Khi négyzet teszt szignifikancia vizsgálata alapján a H5-ös feltevésemet elfogadtam, mely szerint azok, akiknek fontos a minőség, saját egészségük és természeti környezetük meg-óvása, azok szívesebben vásárolnak hazait. Az utolsó hipotézisem pedig csak részben fogadható el, hiszen elmondásuk szerint a megkérdezettek a piacon vásárolnának legszívesebben hazai termékeket, de a gyakorlatban a bevásárlást jellemzően szupermarketekben végzik. Összességében a fogyasztók pozitívan vélekednek a hazai termékekről, jellemző rájuk az egészségtudatosság, de mindez az idősebb nemzedékeknél mutatkozik meg legnagyobb arányban. | |
| 700 | 1 | |a Bartók István |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.uni-sopron.hu/8233/1/KBAN-21_55.pdf |z Dokumentum-elérés |