A magyar labdarúgás visszahelyezése Európa futballtérképére egy innovatív regionális liga létrehozásával

A magyar klublabdarúgás nemzetközi szinten évtizedek óta gyengén teljesít, amiből a mai napig nem sikerült kilábalni és mára csak emlék maradt a Videoton ’85-ös UEFA-kupa döntője vagy a Fradi ’75-ös KEK menetelése. A probléma megoldására egy regionális liga ötletét vetettem fel, ami színvonal emelke...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Sléber Mátyás Tibor
Other Authors: Keresztes Gábor (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2020
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
Description
Summary:A magyar klublabdarúgás nemzetközi szinten évtizedek óta gyengén teljesít, amiből a mai napig nem sikerült kilábalni és mára csak emlék maradt a Videoton ’85-ös UEFA-kupa döntője vagy a Fradi ’75-ös KEK menetelése. A probléma megoldására egy regionális liga ötletét vetettem fel, ami színvonal emelkedéssel és a versenyképesség növelésével járna. Ez az innovatív megoldás a kézilabda esetében életképesnek és sikeresnek bizonyult. A modell lényege, hogy egy sorozatba sűríti azokat a csapatokat, akik hazájukban mind sportszakmai-, mind gazdasági szinten kiemelkednek. Elemeztem a két sportág bajnokságstruktúráját, az adaptálással kapcsolatos rizikó-faktorokat. Az országok UEFA koefficienseivel meghatároztam a potenciális regionális sorozat földrajzi területét, majd az egyes nemzetek klubcsapatait tanulmányoztam. A mo-dell alapvetése a kiegyensúlyozatlan, nemzeti labdarugó ligák léte, amelyekben néhány együttes meghatározó szerepet tölt be. A versenyegyensúlyt és a lehetséges dominanciákat vizsgáltam sportszakmai-, és gazdasági szinten is, a normalizált Hirschman-Herfindahl koncentrációs index, a Lorenz görbe, a Gini index, a klubok koefficiense, a C5 versenyké-pességi egyensúlyi index, illetve a csapatértékek trendjeinek feltérképezése által. A muta-tók, céljuktól függően, 5-10 év időtartamának adatait tartalmazzák. Továbbá felmértem a létrehozható regionális liga versenyképességét, és az együttesek gazdálkodásában, pénz-ügyeiben várható változásokat, amiket a csatlakozás idézne elő. Vizsgálatom alapján a következő országok csapatai feleltek meg a modell elvárásai-nak: Bulgária (Ludogorets), Csehország (S.Praha, V.Plzen), Horvátország (GNK Zagreb, HNK Rijeka), Lengyelország (L.Warszawa), Magyarország (Vidi FC, Ferencvárosi TC), Románia (FC Bukarest), Szerbia (FK Partizan, Crvena Z.), Szlovákia (SK Bratislava), Szlovénia (NK Maribor). Az opcionális, határokon átnyúló liga a 11. pozíciót foglalná el az európai nemzeti bajnokságok piaci értékek alapján felállított sorrendjében. Hazájuk so-rozatához képest mindegyik klubnak előrelépés lenne az elképzelt regionális ligához csat-lakozni, nagyságrendekkel erősebb gazdasági hátterű bajnokság jöhetne így létre. Ezt alá-támasztja a pénzügyek (bevételi és kiadási oldal) részletes vizsgálata, a klubok profitálná-nak a belépésből. A verseny egyensúly vizsgálata is pozitív képet mutat, sportszakmai szempontból is előremutató lenne egy ilyen típusú innovatív sorozatot létrehozni.