Hazai mézek gázkromatográfiás vizsgálata
Kutatásom során különböző magyarországi területekről származó mono- és poliflórás mézek aromaösszetételét (VOC), kémhatását, savasságát (szabad- és lakton savasság) és elektromos vezetőképességét vizsgáltam. Méréseim célja olyan aromavegyületek megkeresése volt, amelyek az adott fajtamézekre jellemz...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2020
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Kutatásom során különböző magyarországi területekről származó mono- és poliflórás mézek aromaösszetételét (VOC), kémhatását, savasságát (szabad- és lakton savasság) és elektromos vezetőképességét vizsgáltam. Méréseim célja olyan aromavegyületek megkeresése volt, amelyek az adott fajtamézekre jellemzőek. Továbbá összehasonlítottam az egyazon helyszínről származó, de eltérő évjáratú mézek összetételét, hogy megfigyelhessem milyen hatással vannak az időjárási tényezők és a mézben lezajló reakciók a minta minőségére. A vizsgálati eredmények alapján kijelenthető a VOC vegyületekről, hogy még a fajtamézek esetében is találtam olyan komponenseket, amelyek eltérő faj eredetre utalnak. A vizsgált minták között a repce és az akácmézeknek a legkisebb az elektromos vezetőképessége, a savtartalma és bennük találtam a legkevesebb aromaanyagot is. A legtöbb VOC komponenst és a legmagasabb elektromos vezetőképesség értékeket pedig a vegyes virágmézek esetében tapasztaltam. Megállapítottam még, hogy a mézminták kémhatása nincs szoros összefüggésben a savtartalommal, amely az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedik a mézben. |
|---|