Hazai gabonatermesztés és kereskedelem versenyképessége
Téma indokoltsága: A magyar mezőgazdaság versenyképességének elemzése az utóbbi évtizedben, főleg az EU-hoz való csatlakozást követően a közgazdászok és az agrárszak-emberek figyelmének középpontjába helyeződött. A versenyképességi vizsgálatok többségének középpontjában a magas szántóterületünknek...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2020-04-22
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| LEADER | 03580nta a2200157 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl6351 | ||
| 005 | 20200924104126.0 | ||
| 008 | 200924s2020 hu om 0|| hun d | ||
| 040 | |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Bakota Bettina | |
| 245 | 1 | 0 | |a Hazai gabonatermesztés és kereskedelem versenyképessége |h [elektronikus dokumentum] / |c Bettina Bakota |
| 246 | 1 | 0 | |a Competitiveness of Hungarian cereal production and trade |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2020-04-22 | ||
| 520 | 3 | |a Téma indokoltsága: A magyar mezőgazdaság versenyképességének elemzése az utóbbi évtizedben, főleg az EU-hoz való csatlakozást követően a közgazdászok és az agrárszak-emberek figyelmének középpontjába helyeződött. A versenyképességi vizsgálatok többségének középpontjában a magas szántóterületünknek köszönhetően a gabonaágazat áll. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika tervezése során is az egyik legfontosabb cél a mezőgazdaság versenyképességének a növelésre és ennek objektív mérése. Dolgozat célja: Magyarország vonatkozásában bemutatni, hogy hogyan alakult a magyar gabonafélék (azon belül is a búza és kukorica) versenyképessége 2010 és 2018 között, hogy mely országokkal szemben versenyképesek a magyar gabonafélék és hogy a gabonaágazat valójában meghatározó-e a mezőgazdasági termelésben és az agrárexportban? Vizsgálataimat több módszer felhasználásával végeztem, így elemeztem a magyar gabonaágazatot elsőként az agrárkereskedelmi egyenleg vizsgálatával, másodikként az ex-port/import arány vizsgálatával, harmadikként a HHI-index vizsgálatával, a komparatív előny vizsgálatával, végül kardinális konzisztenciapróbát végeztem. Az agrárkereskedelmi egyenleg vizsgálatakor megállapítottam, hogy hazánk a világ országaival folytatott gabona külkereskedelmi egyenlege mind a gabona, mind a búza, mind a kukorica esetében tartósan pozitív tartományban volt a vizsgált időszakban. Hazánk agrár külkereskedelmi egyenlegének megoszlása a gabonafélék tekintetében erősen az EU tag-országaira koncentrálódik. Magyarország gabona export/import aránya 2010 és 2018 között igen változatos képet mutatott, de még mindig meghatározó, az exportdominancia továbbra is megmaradt. A HHI-index eredményének vizsgálatakor arra a következtetésre jutottam, hogy ugyan nincs „monopolhelyzete” a gabonafélék között sem a kukoricának, sem a búzának, sem egyéb gabonaféléknek, ugyanakkor a kukorica esetében ki-emelkedő a piaci részesedés hazánkban. Mind hazánkban, mind az EU-ban megfigyelhető, hogy a piacon sok, egyenként csekélyebb piaci részesedéssel bíró ágazat van. A megnyilvánuló komparatív előnyök vizsgálatánál arra az eredményre jutottam, hogy a magyar gabonafélék versenyképessége összességében ingadozott 2010 és 2018 között, mind a 4 mutató esetében megállapítható, hogy komparatív előnnyel rendelkezünk. A termelésben megfigyelhető ingadozások megjelennek a külkereskedelmi versenyképességben is. Az eredmények visszaigazolására, az indexek közötti konzisztencia mérésére, kardinális konzisztenciapróbát végeztem. A konzisztenciateszt rávilágított arra, hogy a gabonafélék és a kukorica négy választott indexe között többségében szoros, markáns kapcsolat van, a búzánál pedig többségében jelentős a kapcsolat. | |
| 700 | 1 | |a Bartók István |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.uni-sopron.hu/6351/1/KNL-20_01.pdf |z Dokumentum-elérés |