Cellulóz rostok felületének módosítása fehérjealapú anyagokkal

A dolgozatomban leírt kísérletben papírt kezeltem három féle fehérjével, annak érdekében, hogy javuljanak az abszorpciós és retenciós tulajdonságok. A kísérleti anyagokat még a lapképzést megelőzően, a szuszpenzióhoz kevertem. Kollagént, kondroitin-szulfátot és glükózamin-szulfátot használtam, mint...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Kiss Flóra
Other Authors: Csóka Levente (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2015
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 02520nta a2200145 i 4500
001 dipl635
005 20150713110342.0
008 150713s2015 hu om 0|| hun d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Kiss Flóra 
245 1 0 |a Cellulóz rostok felületének módosítása fehérjealapú anyagokkal  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Flóra Kiss 
260 |c 2015 
520 3 |a A dolgozatomban leírt kísérletben papírt kezeltem három féle fehérjével, annak érdekében, hogy javuljanak az abszorpciós és retenciós tulajdonságok. A kísérleti anyagokat még a lapképzést megelőzően, a szuszpenzióhoz kevertem. Kollagént, kondroitin-szulfátot és glükózamin-szulfátot használtam, mint fehérje módosító anyagok. Elmondható, hogy a lapképzés a fehérje adalékanyagokkal sikeres volt, a mérések és a mikroszkópos felvételek egyértelműen bizonyították a keresztkötések létrejöttét a cellulóz rostok között. A fehérjék kötőelemként és felületi abszorpciós anyagként funkcionálnak a cellulóz rostokon és között, így a segítségükkel a távolabbi molekulák is össze tudnak kapcsolódni. A fehérje fibrillumok javították a papírok vízmegtartó képességét, illetve a kollagén esetében még a szilárdságot is növelték. A peremszög megmérése, majd a számítások alapján a retenció 230 %-al nőtt, ami már jelentős minőségjavulásnak mondható. A kísérlet második felében már csak a kondroitin-szulfátot (PDDA-val) és a kollagént használtam adalékanyagként. Egy merítéses vizsgálattal a minták tényleges abszorpciós képességét mértem, két esetben cellulóz nanokristályt is adva a szuszpenzióhoz. Az eredmények igazolták a korábbi feltételezést, a kondroitin-szulfát és a PDDA együttesen valóban jelentősen megnövelte az abszorpciót, a minták több vizet tudtak fölvenni illetve megtartani, mint a kezeletlen lapok. Emellett az is kiderült, hogy a cellulóz nanokristály kifejezetten gátolta ezt a képességet, mindkét fehérje esetében. A kollagén szintén negatív hatással volt a papír abszorpciójára. A későbbiekben további tulajdonságok változása is vizsgálható, illetve más adalékanyag kipróbálása is járható út. Véleményem szerint a három fehérje közül a kondroitin-szulfát pozitív hatására lehetne alapozni. 
700 1 |a Csóka Levente  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/635/1/Kiss_Flora_diplomamunka_2015.pdf  |z Dokumentum-elérés  

Similar Items