AZ ORVOS-BETEG KOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE A DAGANATOS BETEGSÉGBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TÁPLÁLÁSTERÁPIÁRA.
A tumoros anorexia-cachexia szindróma egy összetett kórkép, amely az egész szervezetet érinti. Megjelenése független prognosztikai faktora az alacsonyabb túlélésnek, prediktora a kemoradioterápia és sebészeti beavatkozás csökkent hatékonyságának, illetve a gyakoribb és súlyosabb mellékhatások fellép...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Published: |
2019
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A tumoros anorexia-cachexia szindróma egy összetett kórkép, amely az egész szervezetet érinti. Megjelenése független prognosztikai faktora az alacsonyabb túlélésnek, prediktora a kemoradioterápia és sebészeti beavatkozás csökkent hatékonyságának, illetve a gyakoribb és súlyosabb mellékhatások fellépésének. Megléte szignifikánsan csökkenti az életminőséget és az összes daganatos kórkép több mint 20%-ában szerepel közvetlen halálokként. Megelőzésében és gyógyításában a gyógyszerek mellett, a táplálásterápia szerepe megkérdőjelezhetetlen. Jelenlegi kutatásom során azt vizsgáltam, hogy a megfelelő orvos – beteg kommunikáció és betegtájékoztatás, milyen szerepet játszik abban, hogy betegeink megértsék, elfogadják és betartsák a táplálásterápiás útmutatásainkat. Munkám első részében, retrospektíven 333 beteg klinikai adatait elemeztem. Igazoltam, hogy a testsúlycsökkenés mielőbbi észrevétele és a korai táplálásterápia megkezdése, nemcsak szociogazdasági kérdés, hanem orvosi kötelességünk is. Munkám második részében, értékeltem, az Onkológiai Centrumunkban általam kialakított és bevezetett táplálásterápia specifikus betegtájékoztató programomat. A programban ugyanakkora fontosságot kap a szóbeli tájékoztatás, illetve a tájékoztató füzeteim. Kutatásom során azt vizsgáltam, hogy a megfelelő orvos - beteg kommunikáció és betegtájékoztatás milyen jelentőséggel bír, és mennyire segít abban, hogy betegeink megértsék, elfogadják és betartsák táplálásterápiás útmutatásainkat. A tájékoztató programmal kapcsolatos betegelégedettséget, 333 beteg által anonim módon kitöltött, általam szerkeztett kérdőív segítségével vizsgáltam prospektív módon. Eredményeim alapján, a táplálásterápiás program segíti betegeinket megérteni, a tápláltsági állapot és a terápia fontosságát illetően. A szóbeli tájékoztatás minőségével, minden betegünk elégedett volt. Ellenben, a tájékoztatásra szánt időt kevésnek ítélték. Az orvoshiányból adódó időhiány, az egészségügynek olyan problémája, amelyet a jelenleg Magyarországon dolgozó orvostársadalom nem tud befolyásolni. Amit tehetünk, hogy az egy betegre jutott időn belül, minél hatékonyabban végezzük a betegellátást. Ehhez, olyan praktikák szükségesek, amelyeknek hatékonyságát a megfelelő indikátorok kialakításával értékelni tudunk. Ezért alakítottam ki, betegtájékoztató programunkban a tájékoztató füzeteket, illetve a kérdőívet mint a beteg elégedettség minőségi indikátorát. Minden beteg azt jelezte, hogy a füzetek segítették őket kérdéseik megválaszolásával. A betegek visszajelzései programunkat illetően, igen pozitívak. A tájékozott, a betegségben és a kezelésekben nem passzívan beletörődő, hanem önmagáért aktívan cselekvő beteg, nagyobb eséllyel győzheti le a daganatos betegséget. Ezt a célt szolgálja a betegtájékoztató program, amely jelentős támogatást hivatott nyújtani betegeinknek, családtagjainak, szakembereknek is a betegút minden szakaszában. |
|---|