A fehér akác (Robinia pseudoacacia) talajképződésre gyakorolt hatása és annak természetvédelmi jelentősége

A talajok fejlődése egy összetett folyamat, melyben az éghajlati, domborzati, a földtani paraméterek mellett meghatározóak az ökológiai tényezők. Kutatásunk során magyarországi akácosok termőhellyel szembeni interakcióit vizsgáltuk; képes-e hozzájárulni ez az őshazájában pionír jellegű, nálunk nem ő...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Mátra Zoltán Soma
Other Authors: Heil Bálint (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2015
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 02578nta a2200157 i 4500
001 dipl505
005 20150625093348.0
008 150625s2015 hu om 0|| hun d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Mátra Zoltán Soma 
245 1 2 |a A fehér akác (Robinia pseudoacacia) talajképződésre gyakorolt hatása és annak természetvédelmi jelentősége  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Zoltán Soma Mátra 
246 1 0 |a The impact of black locust (Robinia pseudoacacia) on soil formation and it’s importance in nature conservation  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2015 
520 3 |a A talajok fejlődése egy összetett folyamat, melyben az éghajlati, domborzati, a földtani paraméterek mellett meghatározóak az ökológiai tényezők. Kutatásunk során magyarországi akácosok termőhellyel szembeni interakcióit vizsgáltuk; képes-e hozzájárulni ez az őshazájában pionír jellegű, nálunk nem őshonos faj a talajfejődéshez, annak szervesanyag-tartalmának növelésével. A különböző szemcsefrakciókhoz kötődő humuszanyagok elkülönítése egy új vizsgálati módszerrel történt a Freiburgi Egyetemen. Az eredmények alátámasztják, hogy az akác organo-minerális komplexek képzésével nyers talajokon is képes előremozdítani a talajszerkezet alakulását és elindítani a talajfejlődést. Bár az állományok alatt jelentős mennyiségű szerves anyag halmozódik fel, annak stabilizálása csak viszonylag hosszabb idő alatt tud végbemenni. A vizsgálatunk tárgyát képező makroelemek vonatkozásában nem tudjuk alátámasztani az akác „termőhelykiélő” jellegét; az állományok leromlását feltehetően egyéb ökológiai paraméterek okozzák. Az akác jó területmegtartó képessége a fafajcserét nyilvánvalóan megnehezíti. Néhány évvel ezelőtt az Európai Parlament megkezdte egy az inváziós fajok károkozása ellen egységesen fellépő rendelet kidolgozását, melyhez kapcsolódóan az Európai Bizottság tiltólistát készít. Felmerült, hogy az akácot, mint természetvédelmi szempontból potenciális veszélyforrást fel kellene venni rá, holott a faj komoly gazdasági jelentőséggel is bír. Jelen dolgozat eredményei hozzájárulnak az akác ökológiai-élőhelyi kapcsolatrendszerének jobb megismeréséhez, így megtalálhatjuk az egyensúlyt a gazdasági szempontok és a természetvédelmi érdekek között. 
700 1 |a Heil Bálint  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/505/1/Szakdolgozat_Matra_Zoltan_Soma.pdf  |z Dokumentum-elérés