Magyarország energiapolitikája

Dolgozatommal Magyarország energiapolitikai tárgyú intézkedéseit, a jogszabályi környezet változását igyekeztem bemutatni. Azért választottam ezt a témát, mert fel akartam tárni, hogy a ma használatos alapelvek, mint az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság követelménye mikor és m...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Kiss Attila Tivadar
Other Authors: Jankó Ferenc (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2017-12-08
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
Description
Summary:Dolgozatommal Magyarország energiapolitikai tárgyú intézkedéseit, a jogszabályi környezet változását igyekeztem bemutatni. Azért választottam ezt a témát, mert fel akartam tárni, hogy a ma használatos alapelvek, mint az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság követelménye mikor és milyen formában jelent meg először a jogszabályokban. Az alapelvek milyen viszonyban állnak egymással, vannak-e külső kapcsolódási pontjaik. Ennek érdekében a II. világháború utáni időszaktól kezdve napjainkig áttekintettem és elemeztem az energetikai szempontból jelentős jogszabályokat, különös figyelmet fordítva az alapelvi szintű normák beépülésére. A rendszerváltást követően a fontosabb ágazati jogszabályokat részletesebben is elemeztem, hogy a hatályos szabályozáshoz mérve teljesebb képpel tudjak szolgálni az energiapolitikai tárgyú alapelvekről. Tekintettel arra, hogy Magyarország 2004-től az Európai Unió tagja, a hazai jogszabályok áttekintése mellett nem maradhatott el az Európai Unióban megjelent normák, irányelvek áttekintése sem. Az Európai Unió joga egyben a magyar jog részét is képezi, azonban ezzel együtt is szükséges volt kitekintést tenni az Európai Unió által megfogalmazott célkitűzésekre. Hasonló indokok alapján szükséges volt röviden kitekinteni Magyarország regionális lehetőségeire és felmérni, hogy az említett alapelvek e téren miként jelennek meg. Végezetül a legfontosabb energiapiacok is áttekintésre kerültek, így számszerű adatok felhasználásával is elemezhető volt, hogy a jogszabályokban megfogalmazott alapelvek miként jelennek meg a gyakorlatban. Teljesülnek-e az alapelvi szinten megfogalmazott elvárások? A téma áttekintése után nyilvánvalóvá vált, amit korábban csak sejtettem, hogy bár a szabályozás szintjén Magyarország élen jár az alapelvek gyakorlati megvalósításában már nem minden esetben. Bár Magyarország már a rendszerváltás után is igen előre tekintően határozta meg energiapolitikáját, gazdasági lehetőség vagy politikai akarat hiányában az alapelvek nem mindegyike tud érvényesülni a gyakorlatban.