ABS szenzor jeladó tárcsa működést befolyásoló zavaró tényezők, BPW-Hungária Kft.

A szakdolgozat témámban igyekeztem fényt deríteni a jeladó tárcsa működését befolyásoló zavaró tényezőkre. Egyszerű mechanikai méréseket végeztem digitális tolómérővel és digitális mikroszkóppal. A mérések eredményét összehasonlítottam a WABCO szenzorgyártó cég előírásaival. A foghézag rádiuszai a r...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Kelemen József
Other Authors: Magyar Gábor (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2015
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03562nta a2200145 i 4500
001 dipl354
005 20150619103613.0
008 150619s2015 hu om 0|| hun d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Kelemen József 
245 1 0 |a ABS szenzor jeladó tárcsa működést befolyásoló zavaró tényezők, BPW-Hungária Kft.  |h [elektronikus dokumentum] /  |c József Kelemen 
260 |c 2015 
520 3 |a A szakdolgozat témámban igyekeztem fényt deríteni a jeladó tárcsa működését befolyásoló zavaró tényezőkre. Egyszerű mechanikai méréseket végeztem digitális tolómérővel és digitális mikroszkóppal. A mérések eredményét összehasonlítottam a WABCO szenzorgyártó cég előírásaival. A foghézag rádiuszai a rajzon előírt R0,3 mm helyett R0,8 mm-esek. A fogszélesség az előírt minimumot teljesíti (7mm), de a nagy rádiuszok miatt ez csak a perforáció közepén mérhető. A foghézagok több helyen sorjásak, ami nem felel meg sem a műszaki rajz, sem a WABCO előírásainak. A kitöltési tényező (foghézag és fogosztás hányadosa) tűrésen belül volt. Tanulmányoztam a szenzor felépítését, működését. A szenzor vasmagja, ahol a mágneses erővonalak kilépnek 2,36 mm átmérőjű, tehát lényeges hogy a foghézagok a minimálisan előírt 2 mm-nél nagyobbak legyenek, ezáltal meg tudják szakítani a mágneses teret. Terveztem és készítettem egy készüléket, amivel működés közben is tudom vizsgálni a gerjesztőgyűrűt és a szenzort. A legnagyobb kihívást a tárcsa elkészítése jelentette, aminek az ütését igyekeztem minimális szinten tartani, mert ez a mérési eredményeket tévessé tette volna. Ezeknél a méréseknél mérőórát és oszcilloszkópot használtam. Először a fordulatszám-feszültség viszonyát vizsgáltam mindkét típuson. A feszültség értékeket rendben találtam. A következő mérésnél a szenzor pozícióját toltam el sugár irányba ±2 mm-rel. A feszültség csak kis mértékben csökkent, ezért megállapítható, hogy a radiális pozícióra nem érzékeny a szenzor és a minimálisnak mért 7 mm széles foghézag az R0,8 mm-es rádiusszal nem kritikus paraméter. Az általam vizsgált gerjesztő gyűrűknél az axiális ütésben találtam olyan eltérést, ami a WABCO előírásainak nem felel meg. Ezt az oszcilloszkópos mérések is alátámasztják, hogy a 0,22 mm-es axiális ütés már okozhat olyan mértékű amplitúdó változást, amit a teszt berendezés hibásnak jelezhet. Az amplitúdó ingadozás okának megállapítására a gerjesztőgyűrűt befogtam esztergapad főorsójába és leszabályoztam az ütést 0.22-ről 0,02 mm-re. Az amplitúdó ingadozás megszűnt.   A következő méréseknél egyéb zavaró tényezők hatását vizsgáltam. • Lemezt helyeztem a gerjesztő gyűrű mögé, ezzel csökkentve a fogmagasságot. • Állandó mágnest tettem a gerjesztő gyűrű belső oldalára. • Kitöltési tényezőt megváltoztattam a foghézagok nagyobbra reszelésével, de még a tűréshatáron belül. Ezek a változtatások nem okoztak jelentős amplitúdó változást. Vizsgálataim során arra a következtetésre jutottam, hogy az axiális irányú ütésnek van legnagyobb hatása a keletkező jel amplitúdójára, a gerjesztő gyűrűknél ezt a paramétert kellene szűkebb tűrésmezőbe szorítani. 
700 1 |a Magyar Gábor  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/354/1/ABS%20szenzorok%20Kelemen%20J%C3%B3zsef.pdf  |z Dokumentum-elérés