A hatékonyság vizsgálata az Opel Szentgotthárd Kft.-nél
A mai globalizált és egyre inkább erősödő világpiaci verseny következtében rendkívül fontos a vállalatok hatékony és célravezető működtetése. A multinacionális cégek a piaci pozíciók megtartása, javítása, valamint a nyereségesség növelése érdekében jellemzően valamilyen stratégiai mutatórendszert al...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2017-10-12
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A mai globalizált és egyre inkább erősödő világpiaci verseny következtében rendkívül fontos a vállalatok hatékony és célravezető működtetése. A multinacionális cégek a piaci pozíciók megtartása, javítása, valamint a nyereségesség növelése érdekében jellemzően valamilyen stratégiai mutatórendszert alkalmaznak. Az első ilyen keretrendszer kifejlesztése Robert S. Kaplan és David P. Norton nevéhez fűződik, akik a négy nézőponton alapuló Balanced Scorecard rendszert dolgozták ki. Az eljárás bevezetése információt nyújt a múltbeli teljesítményekről, továbbá a jövőbeli teljesítményt befolyásoló tényezőkről, s a pénzügyi mutatók mellett, a nem pénzügyi mutatószámok is megjelennek benne. A scorecard segítségével nyomon követhetővé és megvalósíthatóvá válnak a megalkotott szervezeti stratégiai célok. A szerzőpáros által kidolgozott eszköz tanulmányozását követően az Opel Szentgotthárd Kft.-nél működtetett stratégiai rendszert vizsgáltam felül. A két scorecard felépítése és nézőpontjai ugyan hasonlóak - hiszen nem csupán pénzügyi mutatókon alapszanak -, azonban ahogy minden vállalat céljai és mutatói különböznek egymástól, úgy az általam vizsgált társaság is más jellegű mutatókat, illetve további nézőpontokat is magába foglal. A szentgotthárdi székhelyű gyár Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő vállalata, amely több mint 25 éves múltra tekint vissza. Legfőbb célja a világ legjobb motorjainak és sebességváltóinak gyártása olyan alapvető értékek figyelembe vétele mellett, melyek az ügyfeleket, kapcsolatokat és a kiválóságot jelentik. A szervezeti célok eléréséhez, továbbá megvalósításához folyamatos fejlesztésekre és javításokra van szükség mind a termelői, illetve mind az adminisztratív területeken. Amíg a gyári területek munkafolyamatainak hatékonyságát naprakészen nyomon követik a különböző mutatók segítségével, addig az adminisztratív tevékenységek hatékonyságának mérésére ilyen jellegű mutatók nem állnak – vagy csupán nagyon kevés – rendelkezésre. A számviteli folyamatok feltérképezésével és elemzésével célom olyan mutatók megalkotása volt, melyek segítségével meghatározható a vizsgált műveletek hatékonysága. Ilyen mutatók többek között a beérkező számlák átlagos feldolgozási ideje, vagy az átlagosan naponta beérkező problémás számlák száma. A gyakori problémák feltárásával és a kapott értékeim alapján pedig olyan javaslatokat fogalmaztam meg – mint például az elektronikus számlázás, illetve önszámlázás előtérbe helyezése -, amelyek megvalósítása hozzájárulna ezen folyamatok optimalizálásához. |
|---|