A szegénység mérése, a szegények helyzete hazánkban
Szakdolgozatomat a szegénység témakörében írtam. A szegénységgel kapcsolatos kérdésekkel hagyományosan a szociológia foglalkozik, de a területfejlesztés, illetve tágabban a fejlesztéspolitika is érintett a kérdésben. Kutatása évszázados múltra tekint vissza. Dolgozatomban keresem a választ arra, ho...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2017-10-10
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Szakdolgozatomat a szegénység témakörében írtam. A szegénységgel kapcsolatos kérdésekkel hagyományosan a szociológia foglalkozik, de a területfejlesztés, illetve tágabban a fejlesztéspolitika is érintett a kérdésben. Kutatása évszázados múltra tekint vissza. Dolgozatomban keresem a választ arra, hogy kiket tekintünk szegénynek és mekkora a szegénység mértéke. Célom volt közelebbről is megismerni ezt a témát, mivel egyre több embert érint ez a probléma, ahogy ezt a későbbiekben alá is támasztom. Célom az is, hogy a mérési módszerek bemutatása során olyan statisztikai adatokat gyűjtsek össze alátámasztásul, melyek segítségével képet adhatok a magyarországi szegénység nagyságáról és mélységéről, valamint arról, hogy a magyar viszonyok elhelyezhetők legyenek európai vagy éppen világ-viszonylatban. A dolgozatom hat fő részre osztottam. A bevezetést egy elméleti rész követi, ahol számos, a témámmal kapcsolatos fogalmat tisztázok és ismertetem a szegénység méréséhez kapcsolódó mutatószámokat, ezeket elemzem és néhányat összevetek európai értékekkel. Majd a szegénység elleni küzdelem hazai és nemzetközi programjai közül ismertetek néhányat. Bemutatom a létminimum és a minimálbér kapcsolatát, a munkanélküliség alakulását. Ahogy a TDK dolgozatban már felvetettem, úgy most a segélyezés témakörével is foglalkoztam. A dolgozatom végén pedig következtetéseket és javaslatokat fogalmaztam meg. Szekunder adatfeldolgozást végeztem, a meglévő adatokat elemeztem, szemléltető ábrákat és táblázatokat készítettem. A mutatók három fő adatforrása a KSH, EU-SILC, és a TÁRKI volt. A dolgozatomban vizsgáltam többek között a létminimum és a szegénységi rés nagyságát, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányát. A szociális transzferek szerepét is megvizsgáltam, jól látható azok szegénységcsökkentő hatása. Az elemzések alapján levonhatjuk azt a következtetést is, hogy világviszonylatban a szegények száma és aránya növekszik. Legveszélyeztetettebbek a tartósan munkanélküliek, a gyerekek, a többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelők, és a roma népesség. |
|---|