Tervezett autópálya potenciális hatásának felmérése erdélyi barnamedve populációk élőhelyére

A jelenkori Európában Románia jelenti a barnamedvék egyik utolsó „támaszpontját”. Európai Uniós tagállamként Romániának ambiciózus tervei vannak az ország alulfejlett autópályahálózatának bővítésére. Mivel a tervezett autópályák az ország legjobb medveélőhelyeit is át fogják szelni, fennáll annak a...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Domokos Csaba
Other Authors: Illyés Károly (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Language:Hungarian
Published: 2015
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
Description
Summary:A jelenkori Európában Románia jelenti a barnamedvék egyik utolsó „támaszpontját”. Európai Uniós tagállamként Romániának ambiciózus tervei vannak az ország alulfejlett autópályahálózatának bővítésére. Mivel a tervezett autópályák az ország legjobb medveélőhelyeit is át fogják szelni, fennáll annak a veszélye, hogy a medveállomány és élőhelye fragmentálódjon. Két egymást követő évben a medvék aktivitását és élőhelyhasználatát vizsgáltuk az erdélyi Keleti-Kárpátokban és ezek előhegységében, a tervezett autópálya nyomvonala mentén. Célunk az volt, hogy a medvék aktivitásáról és élőhelyhasználatáról gyűjtsünk adatokat, potenciális jövőbeli fragmentációs forrópontok azonosítása érdekében. A dombvidéken 2011-ben a 162 transzekt szegmensből 17-et, 2012-ben pedig 10 szegmenst használtak intenzíven a medvék. 6 szegmenst a medvék mindkét évben intenzíven használtak. A hegyvidéken 2011-ben a 219 transzekt szegmensből 19-et, 2012-ben pedig 1 szegmenst használtak intenzíven az állatok. Ezen utóbbi szegmenst a medvék 2011-ben is intenzíven használták. A dombvidéken mindkét vizsgálati évben a legintenzívebb használatot nyáron és ősszel rögzítettük. A hegyvidéken 2011-ben a legintenzívebb használatot télen és tavasszal észleltük, 2012-ben pedig a legintenzívebb használatot ősszel és nyáron rögzítettük. A dombvidéken a medvék elsősorban erdős területeket preferáltak, míg a hegyvidéken elsősorban vegyes erdők melletti szegély-élőhelyeket használtak. Az évek közötti különbségek valószínűleg a medvék táplálékösszetételében bekövetkezett variációkkal és a táplálék elérhetőségében mutatkozó különbségekkel hozhatók összefüggésbe. Egy fontos tényező, amely valószínűleg befolyásolta a medvék élőhelyszelekcióját, az emberek elkerülése volt. Hangsúlyozzuk olyan célzott intézkedések megvalósításának szükségességét, amelyek csökkentenék a medvék élőhelyének előrevetíthető fragmentálódását.