A vízkészlet változás és környezeti hatásainak vizsgálata távérzékelési alapú hidrológiai modell alkalmazásával
Diplomamunkámban a vízkészlet változásainak és környezeti hatásainak vizsgálatára tértem ki, távérzékelési alapú hidrológiai modell alkalmazásával. A rendelkezésemre álló irodalmak alapján áttekintettem a klímaváltozás napjainkban észrevehető, tapasztalható jeleit. Röviden leírtam, hogy, melyek azok...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2015
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Diplomamunkámban a vízkészlet változásainak és környezeti hatásainak vizsgálatára tértem ki, távérzékelési alapú hidrológiai modell alkalmazásával. A rendelkezésemre álló irodalmak alapján áttekintettem a klímaváltozás napjainkban észrevehető, tapasztalható jeleit. Röviden leírtam, hogy, melyek azok a természetes tényezők amelyek befolyásolják a klímaváltozást. Kitértem arra is, hogy e változás milyen hatással lesz a hidrológiai folyamatokra. A hidrológiai ciklusból kiindulva kitértem a vízmérlegre, vízháztartási egyenletre, hisz a vizsgálatok egyik meghatározó paramétere a párolgás. Munkámhoz az adatokat 1999.01.-2008.12-ig kaptam meg, mely tartalmazta a párolgás (CREMAP), csapadék és hőmérséklet adatait. Vizsgált területem a Vadkan-árok volt, mely a Hidegvízvölgyi-kisvízgyűjtő egyik részvízgyűjtője. Mivel ezen vizsgált terület 4 pixelt is érint, ezért súlyozott értékekkel számoltam. A munkám Thornthwaite modell egy továbbfejlesztett változata segítségével valósult meg. A cél az volt, hogy egy korábban mezőgazdasági területre felállított, kalibrált modellt, most egy erdővel borított területre is elkészítsem. Az általam kalibrált modell által pedig a regionális klímamodellek, hőmérséklet és csapadék adatainak segítségével előrejelzést kapjak a jövőre (21. századra) nézve. A felállított modellem a kalibrálást követően hitelesnek mondható, a 0.9 feletti R2 érték miatt. Az előrejelzések lényegét összefoglalva elmondható az egyre fokozódó párolgás, és az egyre csökkenő (növényzet számára hasznosítható) talajnedvesség kialakulása. A talajnedvesség csökkenés drasztikus lehet, hiszen az átlagosan 30%-ára esik. A vízgyűjtőn lehetséges beavatkozásokként például fafajcsere, vagy esetleg felszínborítás cseréjét kell fontolóra venni, a vízkészletek megőrzése szempontjából. Dolgozatom alapján elmondhatom így azt is, hogy a modellek korlátaik ellenére hasznos segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak, mivel az éghajlat nagyban befolyásolja a helyes fajok megválasztását. |
|---|