Munkavállalási Migráció
Napjainkban egyre inkább észrevesszük és tapasztaljuk, hogy az Európai Unióba való 2004-es csatlakozásunk óta egyre több honfitársuk próbál szerencsét külföldön. Mivel szabadabb lett a munkaerő áramlás számunkra. Az egyre növekedő méretű népesség kiáramlás pedig egyre több fejtörést okoznak Központi...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2017
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Napjainkban egyre inkább észrevesszük és tapasztaljuk, hogy az Európai Unióba való 2004-es csatlakozásunk óta egyre több honfitársuk próbál szerencsét külföldön. Mivel szabadabb lett a munkaerő áramlás számunkra. Az egyre növekedő méretű népesség kiáramlás pedig egyre több fejtörést okoznak Központi Statisztikai Hivatal dolgozóira, mivel az ő gazdasági szerepük fokozatosan nagyobb hatással bírnak Magyarország nemzetgazdaságában. A legfőbb probléma az a migránsokkal, hogy nem tudták becsülni, hogy mennyien is vannak. Azért hogy minél pontosabb becslést állíthassanak elő a kutatók, több nagyobb méretű adatgyűjtéseket szerveztek, mint például a KSH Népességtudományi Kutatóintézet Életünk Fordulópontjai vagy akár a 2011. évi népszámlálásban is voltak erre irányuló kérdések. Ezeket és más hasonló kutatások eredményeit fogom bemutatni a dolgozatom során, hogy tisztább képet kaphassunk a magyar lakosság külföldi munkavállalásáról. Továbbá arról, hogy a kint élők hogyan oszlanak meg az egyes országokban. A dolgozat második részében a bemutatott kutatások mintájára én is készítettem egy kisebb kérdőíves elemzést, mely a minta méretéből nem lehet a magyar lakosságra teljes körű következtetéseket levonni. Azért mert a mintát alkotó osztályt én választottam ki egy szintén általam választott iskolából. Módszertanilag azért választottam a kérdőíves megoldást, mert egyszerűbben kezelhetőek azok az információk amiket a gyerekektől gyűjtök be, illetve visszakereshetőek. Kérdéseimet próbáltam a korábbi kutatásokhoz igazítani, hogy hasonló témakörű adataim lehessenek, amikből ez által következtetéseket vonhassak le. Az eredményeimben lesznek eltérések a források adataival szemben, melynek leglényegesebb része, hogy Németország és Ausztria már nem hozza lázba annyira a fiatalokat, mint például 10 évvel korábban. Másik eredmény, hogy vannak, akik a japán nyelvet nem csak önszorgalomból vagy hobbyból tanulná, hanem akár munkára is felhasználná. Egy újabb nyelvi kérdéssel kapcsolatos eredmény, hogy angolt épp hogy 1 ember nem tanulná egyáltalán. Nagyon tanulságos volt számomra ez az egyéni kérdőív kutatás, mivel jobban beleláthattam a háttérbe. Mint például azt hogy a népszámlálás mennyi befektetett munkát és időt tartalmaz. |
|---|