TERMÉSZETKÖZELI ERDŐÁLLOMÁNYOK ÉS MESTERSÉGES ENERGIAÜLTETVÉNYEK GAZDASÁGI VIZSGÁLATA

A dolgozatommal az volt a fő célom, hogy kiderítsem, melyik állomány típus a gazdaságosabb és melyik hoz nagyobb bevételt az erdőgazdálkodónak. A felhasznált terület a Nagykorpád hrsz. 0186-os 20 hektáros terület volt. A két állományban felhasznált fafajok, a Monviso-nemesnyár, ami egy olasz nyárfa...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Timár Dániel
Other Authors: Jankó Ferenc (Thesis advisor)
Format: Manuscript essay
Published: 2017-05-19
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
LEADER 03126nta a2200157 i 4500
001 dipl2994
005 20171019100142.0
008 171019s2017 hu om 0|| d
040 |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Timár Dániel 
245 1 0 |a TERMÉSZETKÖZELI ERDŐÁLLOMÁNYOK ÉS MESTERSÉGES ENERGIAÜLTETVÉNYEK GAZDASÁGI VIZSGÁLATA  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Dániel Timár 
246 1 0 |a TERMÉSZETKÖZELI ERDŐÁLLOMÁNYOK ÉS MESTERSÉGES ENERGIAÜLTETVÉNYEK GAZDASÁGI VIZSGÁLATA = ECONOMICAL STUDY OF NATURE-LIKE FORESTS AND ARTIFICIAL ENERGY PLANTATIONS  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |c 2017-05-19 
520 3 |a A dolgozatommal az volt a fő célom, hogy kiderítsem, melyik állomány típus a gazdaságosabb és melyik hoz nagyobb bevételt az erdőgazdálkodónak. A felhasznált terület a Nagykorpád hrsz. 0186-os 20 hektáros terület volt. A két állományban felhasznált fafajok, a Monviso-nemesnyár, ami egy olasz nyárfa klón, mely az előző dolgozatomban már vizsgáltam és ezen a területen a legjobb növekedést mutatta, míg a természetközeli állománynál a főfafaj a Kocsányos tölgy volt, a mellékfafaj pedig a Közönséges gyertyán. Az állomány vállasztásnál a Járó-féle táblázatot alkalmaztam A két állomány eltérő növekedésű és felhasználású, de ezt figyelmen kívül hagyva a költség és bevételi oldalakra koncentráltam és vizsgáltam meg a közel azonos idő alatt. Az energiaültetvény a tapasztalatok alapján 16 évig képes jól produkálni, ezek után az állományt fel kell újítani. A Gyertyános-kocsánytalantölgyesnek a vágás kora 110év, így a két erdő típust egynevezőre hozva 110 és 7x16éves ciklust vizsgáltam. Számításaimhoz saját, számított és becsült adatokat alkalmaztam, melyek segítségével pontos képet kaptam mind a két állomány költségeiről és az általuk termelt hozamról. A felhasznált adatok nagy részét a SEFAG Zrt. biztosította nekem, mellyel a számításaimat nagyban megkönnyítették. Az energiaültetvényhez az általam mért adatokat és a szakirodalom segítségét használtam. Kalkulációim eredményeként megállapítható, hogy sajnos az ilyen helyen telepített ültetvények nem lesznek gazdaságosak, még akkor sem ha a költségeket szinte már a minimum alá csökkentjük. A jelenlegi politikai helyzet miatt, viszont az ilyen állományra különböző támogatások járnak, mellyel „gazdaságossá” tehető. Viszont egy ilyen területen telepített természetközeli erdőállomány komoly profitot képes termelni. Az első bevételt 20 éves korban keletkezik, de az ezt követő termeléseknél csak nyereség fog termelődni és a nagy profit 110 év múlva a véghazsnálatnál várható. Megállapítható, hogy ilyen területeken mellőzük az energiaületvények létesítését, inkább a megszokott őshonos fajokat preferáljuk, melyek mind ökonómiailag mind ökológiailag sokkal értékesebbek. 
700 1 |a Jankó Ferenc  |e ths 
856 4 0 |u http://diploma.uni-sopron.hu/2994/1/KNL-17_11.pdf  |z Dokumentum-elérés  

Similar Items