A demográfiai folyamatok hatása a munkaerőpiacra és a szociális ellátórendszerre,a családtámogatási rendszer hatékonysága
A dolgozat célja Magyarország demográfiai folyamatainak bemutatása a munkaerőpiacra és a szociális ellátórendszer méreteire gyakorolt hatások tükrében. Emellett fontos kérdés a hagyományos családtámogatási formák hatékonyságának vizsgálata, abban az értelemben, hogy mennyire képesek befolyásolni a t...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Manuscript essay |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
2017-05-16
|
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| LEADER | 03490nta a2200157 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl2918 | ||
| 005 | 20170518103017.0 | ||
| 008 | 170518s2017 hu om 0|| hun d | ||
| 040 | |a Soproni Egyetem Diplomamunka Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Bakonyi Gábor | |
| 245 | 1 | 2 | |a A demográfiai folyamatok hatása a munkaerőpiacra és a szociális ellátórendszerre,a családtámogatási rendszer hatékonysága |h [elektronikus dokumentum] / |c Gábor Bakonyi |
| 246 | 1 | 0 | |a Effect of demographic processes on labour market and welfare system, effectiveness of family allowance system |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2017-05-16 | ||
| 520 | 3 | |a A dolgozat célja Magyarország demográfiai folyamatainak bemutatása a munkaerőpiacra és a szociális ellátórendszer méreteire gyakorolt hatások tükrében. Emellett fontos kérdés a hagyományos családtámogatási formák hatékonyságának vizsgálata, abban az értelemben, hogy mennyire képesek befolyásolni a teljes termékenységi rátát. Alapfeltevésként megfogalmazható állítás, hogy a családi pótlék és a GYES nem hatékony eszköze a termékenységi ráta emelésének. Jelen munka a népesedéssel kapcsolatos folyamatokat 1950 és 2060 között mutatja be, ettől csak indokolt esetben tér el. A munka során a KSH adataiból kiindulva a leíró statisztika eszköztára és egyszerű vizualizáció segítségével mutat be adatokat, illetve von le következtetéseket. A dolgozatban tehát először a népmozgalom és a népesség korszerkezetének legfontosabb mutatói, illetve jellemzői kerülnek ismertetésre, valamint ezek népesség-előreszámításokból kiinduló becslése 2060-ig. Ezt követően tisztázásra kerül a demográfia és a munkaerőpiac kapcsolata, majd sor kerül a munkaképes korú népesség számának és gazdasági aktivitásának ismertetésére. Ezután következik a nem munkaképes korúak korszerkezetének és társadalmon belüli arányának bemutatása. Ez átvezet a szociális ellátórendszer méreteivel kapcsolatos problémára, melyet jelen dolgozat 2015-ig a fontosabb szociális juttatásokban részesülők számának bemutatásával illusztrál. Utóbbi részhez szorosan kapcsolódva egy jelzésértékű ksérlet is történik két csaláftámogatási forma hatékonyságának értékelésére. A dolgozat főbb megállapításai: igazolható, hogy Magyarország aktuális demográfiai kihívását az öregedés jelenti, mely három alapvető forrásból táplálkozik: A születések alacsony, illetve a halálozások magas számából, valamint a születéskor várható élettartam lassú, de egyenletes növekedéséből. Ezért 2060-ra a 8 millió főre csökkenő népességnek egyre kisebb hányada lesz munkaképes korú. További problémát jelent, hogy a munkaképes korúak gazdasági aktivitása tartósan alacsony maradhat, ha a gazdasági aktivitás változásában a jelenlegi stagnáló-lassan növekvő tendencia marad fenn. Ezzel párhuzamosan az eltartottsági ráta jelentősen növekedni fog, amely várhatóan tovább emeli majd a szociális ellátásban részesülők már 2010-ben is magas számát. A családtámogatási rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor elmondható, hogy a jelenleg legszélesebb körben hozzáférhető eszközök nem szolgálják a teljes termékenységi arányszám emelkedését. | |
| 700 | 1 | |a Domonkos Tamás |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.uni-sopron.hu/2918/1/Szakdologzat_Bakonyi%20G%C3%A1bor.pdf |z Dokumentum-elérés |